Szerző: Antal Dóra - SZEF Sajtóiroda | Dátum: 2010-03-10

Március 8-án a Miniszterelnöki Hivatal, a GKI Gazdaságkutató és az Európai Bizottság közös szervezésében megvalósuló konferencián hazánkban is megvitatták az Európai Unió következő tíz évének versenyképességi stratégiáját.

Az Európa 2020 elképzelést szakértői oldalról rengeteg kritika illette, de a magyar kormány sem rejtette véka alá a neki nem tetsző részeket. Molnár Csaba kancelláriaminiszter szerint a kohéziós politikát kell az Európa 2020 stratégia középpontjába állítani. Bár az Európai Bizottság által a múlt héten bemutatott dokumentum említi a területi és a társadalmi kohézió egyes vonatkozásait, a miniszter úgy véli, hogy az nem kap megfelelő hangsúlyt a lisszaboni stratégiát felváltó versenyképességi alapvetések körében.

Emellett a stratégia egyáltalán nem tér ki a Közös Mezőgazdasági Politika (KAP) reformjára, amely a magyar kormány véleménye szerint „elengedhetetlen” összetevője a stratégia által kitűzött zöld fejlődési célnak. Ettől függetlenül Molnár a programot „összességében jóként” értékelte, amely „támogatható irányba halad”. Azonban Molnár Csaba arra figyelmeztetett: „el kell kerülni, hogy a stratégia az illúzió politikájának szinonimájává váljon”, ezért különösen kiemelten kell kezelni a tervezhetőség és a megvalósíthatóság összhangját.

Fabian Zuleeg, az European Policy Centre brüsszeli elemzője szerint a stratégia ugyan reagál a lisszaboni elődjének hiányosságaira, vagyis kitűzi a megfelelő célokat, de nem kapcsolja hozzájuk a megfelelő eszközöket, s nincs konkrétan lefektetve, hogy ki miért felel, ki mit csinál és milyen eszközökkel.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője erre úgy reagált: „a projekt gazdája az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács lesz, a Bizottság ellenőrzi a folyamatokat, és az Európai Parlament is nagyobb szerepet kap.”

Mivel a stratégia első értékelése éppen a magyar soros elnökség idejére esik (így a stratégia első értékelését a magyar miniszterek vezénylik majd le a Tanácsban), ezért a Bizottság számára kiemelten fontos a magyar álláspont. Szűcs Tamás szerint éppen ezért „nem véletlen, hogy a stratégia hivatalos bemutatását követően José Manuel Barrosonak az első útja Budapestre vezetett”.

Az Európai Bizottság elnöke és a magyar miniszterelnök munkavacsoráján Bajnai Gordon is a kohéziós politika erősítését, új, a területi különbségek csökkentését célzó, számszerűsíthető célkitűzés meghatározását javasolta Barrosonak.

Következő lépések:

• 2010. május: Az Európai Tanács tavaszi ülésén megállapodik az általános keretekről és kiválasztja a kiemelt uniós célokat
• 2010. június: Az Európai Tanács nyári ülésén az Európa 2020 stratégia, az uniós és a nemzeti célkitűzések és az integrált iránymutatások jóváhagyása
• 2010 ősze: Az Európai Tanács részletes vitát tart az egyes kiválasztott témákról (előre láthatóan a K+F és az innováció lesz a középpontban).
• 2011. tavasz: A magyar soros elnökség alatt értékelik először a stratégiákban foglaltak teljesülését.

Forrás: EurActiv

Korábbi, ehhez kapcsolódó híreink:
"Európa 2020" - Az Európai Bizottság által kidolgozott uniós gazdasági stratégia, 2010. március 3.
Az ETUC véleményezte az "EU 2020" stratégiatervezetet, 2010. január 15.