2010. július 23.

Valamennyi országos politikai napilap kiemelten foglalkozik a Parlament utolsó ülésnapján elfogadott törvénymódosításokkal. Egyebek mellett elfogadták a kétmilliós bérplafont a közszférában, megszavazták a bankadót és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, korlátozták a fegyveres testületek passzív választójogát leszerelésük után három évig, megszüntették az egészségbiztosítási felügyeletet, megválasztották Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt alkotmánybírónak, valamint Kövér Lászlót házelnöknek. (Törvénygyár az utolsó napon, az utolsó napon, Népszabadság, 3. oldal, Tabudöntögetés, nemzeti centrum és víziók a parlamenti zárónapon, Népszava, 4-5. oldal, A parlament törvénnyel betonozta be a bankadót, Magyar Nemzet, 3. oldal, Feszített törvényhozás a T. Házban, Magyar Hírlap, 2. oldal)

Bekebelezte a kormány az üdülési alapítványt

A tegnapi törvénymódosítás után az alapítvány vagyonából nonprofit gazdasági társaságot hoznak létre úgy, hogy az alapító szakszervezetek abban kisebbségi tulajdonban lesznek. A változásról az érdekvédők megkérdezése nélkül, azok tiltakozása ellenére döntött a kormány. Emellett a kabinet átalakítaná az üdülési csekk rendszerét is és rekreációs kártyát vezetne be. (Népszava, 11. oldal)

Utolsó pillanatban szigorítottak a bankadón

Mégis visszavonta a kormány a lex-Járaiként elhíresült módosító javaslatát, ezért a jövőben a tevékenységi engedélyüket első alkalommal 2007 júniusa után megszerző biztosítóknak is meg kell fizetniük a különadót – írja a Népszava (5. oldal). Emlékezetes: a Nemzetközi Valutaalap egyebek mellett az indokolatlan kivételezést is kifogásolta a kormánnyal folytatott tárgyalásokon.

Erősítenék a GSZT-t – összehívnák az OÉT-et

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Gazdasági és Szociális Tanács tegnapi ülésén elmondta: a jövőben erősíteni kívánják a tanács szerepét. Vizi E. Szilveszter, a GSZT társelnöke szerint mivel a fórum az Országos Érdekegyeztető Tanácstól eltérő területen működik, ezért komoly segítséget nyújthat a nemzeti érdeket megjelenítve az ország hosszú távú gazdasági és szociális fejlődésénél és a nemzetstratégiák kidolgozásánál. Az OÉT-en résztvevő szervezetek azonban kifogásolják, hogy a kormány felállása óta nem hívták össze a tanácsot, azonban Nagy Anna kormányszóvivő azt ígérte, erre hamarosan sor fog kerülni. (Világgazdaság, 5. oldal)

2011: messze a hiánycél

A Világgazdaság (4. oldal) cikke szerint habár a magyar kormány több tagja is kijelentette, hogy 3 százalék alá szeretné vinni a jövő évi költségvetés hiányát, azonban pénzügyi és gazdasági elemzők szerint ez korántsem lesz olyan egyszerű, mivel több tényező is tovább rontja a büdzsé egyensúlyát. Azonban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint beleszámítva a jövő évi GPD-növekedést is, tartható lesz a deficitcél. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint viszont a társasági adó és a személyi jövedelemadó átalakítása által okozott 300-350 milliárd forintos kiesést valahogyan mindenképpen ellensúlyoznia kell a kormánynak.

2010. július 22.

A kormány bojkottálja az OÉT-et

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége tiltakozik az ellen, hogy a kormány bojkottálja az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, és igyekszik meghiúsítani annak működését, ezzel kárt okozva a munkavállalóknak, hiszen rohamtempóban hoz olyan törvényeket, illetve olyan módosításokat eszközöl, amelyek sértik a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit – írja a Világgazdaság (2. oldal)
(A legfrissebb hírek szerint az OÉT plenáris ülését hétfőre hívja össze a kormány.)

A Valutaalap nem ellenzi a bankadót

A Népszabadság (11. oldal) interjút készített Iryna Ivaschenkoval, az IMF budapesti irodájának vezetőjével, aki szerint általánosságban az IMF-nek nincs problémája a bankadóval, csupán a bankadó mérete és kivitelezése ellen emeltek kifogást annak a magyar gazdaságra gyakorolt negatív hatása miatt. Valamint nem látnak olyan – nem átmeneti – intézkedéseket, amelyekkel tartható lenne a 2011-es 2,8 százalékos deficitcél.

Finomodik a bankadó

A Világgazdaság (3. oldal) úgy tudja, hogy mivel a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság delegációi többek között azt kifogásolták, hogy a bankadó alól mentesül a vállalkozások egy szűk köre, s ez az unió szemében már burkolt állami támogatásnak minősül, ezért ez a „kivételezés” is kikerül a jogszabály tervezetéből a gazdasági csomagról történő mai végszavazás után. Bár az IMF- és EB-delegációk állítólag a bankadó mértékét is kifogásolták, egyelőre nem tudni, a ma kialakuló végleges változat elfogadható lesz-e a nemzetközi szervezetek számára.

Ma elfogadják a parlamentben a gazdasági csomagot

Ma fogadja el az Országgyűlés az Orbán Viktor miniszterelnök által ismertetett 29 pontos gazdasági akcióterv legfontosabb pontjait. Csökkentik a cégek nyeresége után fizetendő társasági adót, mégpedig 19-ről 10 százalékra, egészen az 500 millió forintos adóalapig, törölnek néhány kisadót, bevezetik az adórendszeren kívüli jövedelem, az adózás alá nem vont kereset fogalmát, illeték- és adómentessé teszik a vérszerinti, egyenes ági rokonok közötti öröklést, a pártok költségvetési támogatásának mértékét 15 százalékkal csökkentik, havi bruttó kétmillió forintos fizetési plafont vezetnek be az állami költségvetési szférába tartozó minden, még a kormány irányítása alá közvetlenül nem tartozó szerveknél is. Emellett költségstopot rendelnek el a politikai, kormányzati és közszférában, valamint az állami és költségvetési intézményekben, valamint megadóztatják a 60 napon túli végkielégítéseket és az egyéb, béren felüli juttatásokat - mint a titoktartási pénz, szabadságmegváltás - a közszférában, méghozzá 98 százalékos adókulccsal. (Népszava, 10. oldal)

Úton a dominó

Várhatóan ma dönt a parlament a közszolgálati média teljes átalakításáról is. A csomag több elemből áll, az első lépcső az alkotmány módosítása volt (ezzel a Fidesz bevette az alkotmányba a szólás szabadságához való jogot és a közszolgálati médiaszolgáltatók általános kötelezettségeit). Ezt követi a médiaalkotmánynak nevezett kerettörvény, s ezzel párhuzamosan zajlik a médiastruktúra átalakítása, valamint a szintén ősszel esedékes és jövőre hatályba lépő részletszabályozás – írja a Népszabadság (2. oldal). A mai zárószavazásra váró törvényjavaslat a közszolgálati rendszer teljes átalakítását célozza. Összevonja a műsorszolgáltatók tulajdonosi testületeit és gazdasági felügyeletét. Az ORTT és a Nemzetközi Hírközlési Hatóság összevonásával létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, élén egy kilenc évre megválasztott miniszterelnöki kinevezettel.

Jogszerű szerződéssel cáfol az ATV

A kormány keddi ülésén úgy döntött, hogy hatvankét alapítvány, köztük a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tevékenységét vizsgálja át, és javaslatot tesz további működésükre. Emellett Soltész Miklós szociális államtitkár azt is bejelentette, hogy habár az üdülési csekk rendszerét a kormány fenn kívánja tartani, de szükségesnek tartják megvizsgálni, hogy a csekk miként szolgálhatja a családok és a turizmus érdekeit. A tervekkel kapcsolatban Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a Népszavának (4. oldal) elmondta: az érdekképviseletekkel nem egyeztetett a kormány arról, hogy az üdülési csekk helyett rekreációs kártyát vezetne be. A szakszervezetek felháborítónak tartják azt is, hogy a Fidesz MNÜA-val kapcsolatos „államosítási” tervével ki akarja szorítani a hat alapító szakszervezetet a döntési helyzetből, pedig az 1992-ben létrehozott alapítvány és a mindenkori kormányok az elmúlt 18 évben egységesen részt vettek a döntési folyamatokban.

2010. július 20.

Valamennyi országos politikai és gazdasági napilap kiemelten foglalkozik a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió tárgyalódelegációjának hazautazásával és annak rövid és hosszú távú következményeivel. A tegnapi nap folyamán esett a forint árfolyama és a Budapesti Értéktőzsde is alacsonyabban zárt a nap végén. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint azonban nem került veszélybe a magyar gazdaság stabilitása, s szeptember második felében, október első felében folytatják az egyeztetéseket. Elemzők szerint a külföldi pénzügyi szakemberek hiányolják a tartós bevétel-növekedést eredményező lépéseket a költségvetésből. Míg több kiadásnövelő tétel is szerepel a kormány gazdasági akciótervében, addig azok ellentételezésére csupán a határozott időre bevezetni szándékozott bankadó szolgál. Ezért még az idén szükséges lehet pár tízmilliárd forintos kiigazításra. Gárgyán Eszter, a Citigroup szakértője a Világgazdaságnak elmondta: további takarékossági lépések nélkül nem vezethető be az egykulcsos, 16 százalékos szja, így nagy valószínűség szerint ez lesz az első elem, amely „áldozatul esik” a tárgyalásoknak (Az egykulcsos szja lehet az áldozat, 2. oldal).

A megegyezésnek nincs alternatívája

A Népszabadság (10. oldal) által megkérdezett pénzügyi elemzők is egyetértenek abban, hogy hamarosan megszületik a megegyezés a felek között, mivel ez az ország hosszabb távú érdeke. S a befektetők is hamarosan rájönnek, a kormány csupán időt szeretne nyerni az október 3-ra kiírt önkormányzati választásokig, hogy ne az előtt kelljen bejelentenie a szükséges megszorításokat.

A szocialisták szerint a kormánynak vissza kellene vonnia a gazdasági csomagot

Az MSZP szerint a kormány megint nehéz helyzetbe hozta a devizahiteleseket, s úgy vélik, vissza kellene vonni a pénzügyi és gazdasági tárgyú törvényeket, és mielőbbi konzultációt kezdeniük. Az LMP is ötpárti egyeztetést sürget az ügyben, s javasolták, hogy közösen nevezzenek ki egy nemzeti főtárgyalót, valamint meg kellene állapodni egy nemzeti minimumban, mivel jelen pillanatban szerintük most nem látszik honnan hová akar eljutni a kormány. A Jobbik szerint azonban Magyarországnak a sarkára kell állnia, mivel az IMF-en kívül is van élet. (Népszabadság, 9. oldal)

Orbán Viktor miniszterelnök a kérdésben nem kívánt nyilatkozni, arra kérte az újságírókat, hogy Matolcsy Györgyhöz forduljanak kérdéseikkel (Világgazdaság, 3. oldal)

Ezernyi tanfelügyelő járhatja majd az országot

A Népszava (9. oldal) tovább vizsgálja, vajon miként képzeli el Hoffmann Rózsa a pedagógusok szeptembertől kiépülő minősítési rendszerének felállítását. Az oktatási államtitkár szerint ahhoz, hogy öt év alatt minden iskolában legyen ellenőrzés, ezer felügyelő kell, akik gyakorló pedagógusok lesznek, és évente csupán kétszer-háromszor végezhetnek intézményi értékelést. Hoffmann a rendszer kiépítését azzal magyarázza, hogy az a pedagógus, aki nem képes fejlődni, aki nem képes a munkáját magas színvonalon végezni, attól a szakmának meg kell válni. Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási műhelynek volt vezetője szerint azonban rendszerszerű átalakításra van szükség, a pedagógus pálya rehabilitációjára, amely a képzésre, bérezésre és megbecsülésre is kiterjed, nem pedig látszatintézkedésekre, mint amilyen önmagában ez is. Azt az államtitkár asszony is reméli, hogy a jövő évi költségvetés már megteremti a feltételeket a tanári fizetések emeléséhez, s hogy ez magasabb lesz az átlagbéremelésnél.

2010. július 19.

Suttyomban elvették a jutalmat a köztisztviselőktől

Megszüntette a kormány a teljesítményértékelést a köztisztviselői körben, így aki az eddigi teljesítménye alapján kiérdemelte volna a jutalmat, már nem fogja megkapni a bónuszt. Jobban jártak azok, akik elhagyták eddigi munkahelyüket, mert prémiumuk időarányos részét a törvénymódosítás elfogadása előtt még hazavihették. Az Index internetes hírportál információi szerint a szigorítás akár tízmilliárdokat is hozhat a költségvetésnek. A cikk az alábbi linken olvasható: http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/07/16/suttyomban_elvettek_a_jutalmat_a_kozszolgaktol/

MSZP: vissza a végkielégítésekkel

Katona Tamás szocialista politikus szerint az újra állami szolgálatba álló korábbi vezetők fizessék vissza az államkincstárba magas végkielégítésük kétmillió forint feletti részét. Példaként hozta fel Baranyay Lászlót, a Magyar Fejlesztési Bank újra kinevezett vezérigazgatóját, aki pár éve 137 millió forintos végkielégítéssel távozott, vagy Szász Károly régi-új PSZÁF-elnököt, aki évekkel ezelőtt 90 milliót kapott posztjáról való lemondása után. (Népszava, 3. oldal)

IMF-felülvizsgálat: elnapolva

Szombaton megszakadtak a tárgyalások a magyar kormány, valamint a Nemzetközi Valutaalap és Európai Bizottság tárgyalódelegációja között, mivel a költségvetési hiánycélok, a bankadó mértéke és a jegybankelnöki fizetés kapcsán komoly ellentétek maradtak a felek között – írja a Világgazdaság (3. oldal). Az EU szerint elmaradnak a szükségestől a kormány által kilátásba helyezett kiigazító lépések, azonban elemzők szerint az október 3-ára kiírt önkormányzati választások előtt nem várható komolyabb megszorítás. A tárgyalások megszakadásával nem hívhatjuk le a hitelkeret utolsó részletét.

Békesi szerint taktikázhat is a kormány

Békesi László közgazdász szerint most még nem lesznek súlyos pénzügyi következményei az IMF-fel megszakadt tárgyalásoknak, azonban ha szeptember 30-ig - a készenléti hitelkeret felhasználásának lejártáig - sem sikerül megállapodni a nemzetközi pénzintézetekkel, akkor a pénzpiacok negatív reakciójára lehet számítani. A Népszavának (5. oldal) nyilatkozva elmondta: véleménye szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy taktikázik, hogy három hónappal ez év végéig szeretné kitolni a hitelkeret felhasználását. A volt pénzügyminiszter úgy véli: a nemzetközi hitelminősítők megvárják az ország 2011-es központi költségvetésének a sarokszámait, és majd csak azután mérlegelik Magyarország hitelminősítési kockázatának módosítását.

Az adócsökkentés miatt nő a reálbér

Habár az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest 0,9 százalékkal csökkentek a bruttó keresetek, az adóváltozásoknak köszönhetően a munkavállalók átlagban mégis többet vihettek haza. Az év eleji szja-sávhatár emelése miatt a magánszektorban 7,7, a közszférában pedig 4 százalékkal több fizetést kapnak a borítékban a dolgozók. (Világgazdaság, 3. oldal)

Ezerfős ellenőri csapat az iskolákban?

A Magyar Nemzet (4. oldal) idézi Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár ATV-ben elhangzott mondatait, amely szerint a pedagógusok munkájának ellenőrzésére mintegy ezer szakértőre lesz szükség, s így öt éven belül kontroll alá kerülhet valamennyi iskola és a tanárok visszajelzést kaphatnának a munkájukról. A rendszer kidolgozásánál kikérik a szakmai szervezetek véleményét is, és ezek után várhatóan jövő év elején indulhat el a szakértők képzése.

Legyen adómentes az üdülési csekk

A Jobbik által benyújtott törvényjavaslat adómentessé tenné az üdülési csekket azzal az indokkal, hogy a magyarok kétharmada anyagi gondjai miatt nem engedheti meg magának a nyaralást idén, s ezzel is könnyíteni kellene számukra a csekkhez való jutás feltételeit. Emellett kezdeményezik a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnökének, Karácsony Mihálynak az elmozdítását, mivel furcsának tartják, hogy ezt a tisztséget Gyurcsány Ferenc bizalmasa tölti be – írja a Magyar Nemzet (2. oldal).

Bérük harmadát is bukhatják a dolgozók

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete szerint több munkáltató is fizetetlen túlmunkára kötelezi a dolgozóit, akik az állásukat féltve csak a legvégső esetben fordulnak panaszukkal a bíróságokhoz vagy a szakszervezethez. (Népszabadság, 11. oldal)

2010. július 17.

Rendőrök kártalanítását kérték

A Belügyi És Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete arra kéri a 2006. őszi események kivizsgálásával megbízott Balsai Istvánt, járjon el a több száz akkor megsérül rendőr kártalanításának érdekében is. Bárdos Judit, a szakszervezet főtitkára pénteki sajtótájékoztatóján azt is elmondta: levélben kérik Sólyom László államfőt: kérjen előzetes alkotmánybírósági normakontrollt a fegyveres és rendvédelmi testületek tagjainak passzív választójogát korlátozó törvényjavaslattal kapcsolatban. (Magyar Nemzet, 2. oldal)

Nem a spórolás, hangulatkeltés a cél

A MÁV-os szakszervezeti vezetők kiemelkedően magas fizetésének napvilágra kerülése után a kormány – ha igazságtalanságot tapasztal – megkurtítaná az állami cégeknél működő szakszervezeti vezetők fizetését. Selmeczi Gabriella fideszes képviselő szerint akár az is elképzelhető, hogy fizetési plafont húznak. Gaskó István – aki a VDSZSZ mellett a Liga szakszervezeti konföderációnak is elnöke – a Népszavának (4. oldal) elmondta: az érdekvédők fizetése „tisztességes”, amit „professzionális” munkájukért kapnak.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint azonban egyedi esetről van szó, s a Volánnál, az erdőgazdaságokban vagy a postánál dolgozó érdekvédőket például nagyságrendekkel kisebb összegekkel jutalmazzák a szakszervezeti vezetőket. Más ágazati vezetők és konföderációk tisztségviselői a tagdíjból kapják a fizetésüket. Ezt erősítette meg Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke is, aki elmondta: náluk nincsenek állami cégnél dolgozó tisztségviselők, mindannyian a tagdíjból kapják a fizetésüket. Pataky Péter úgy véli: csupán a hangulatkeltés lehet a Fidesz célja, s vélhetően a tervezett elbocsátásokról akarják elterelni a figyelmet. Varga László SZEF-elnök szerint a kormánynak ehelyett a törvényben rögzített feladatával kellene foglalkoznia – például egyeztetnie adott jogszabályok kapcsán az érdekvédőkkel. Tiltakozó nyilatkozatát a SZEF eljuttatta valamennyi országgyűlési képviselőhöz, azonban választ csak ellenzékiektől kapott.
(Emellett a nyilatkozatot pénteken a Népszavában, szombaton a Népszabadságban, hétfőn pedig a Metropolban jelentette meg a SZEF Országos Irodája.)

Ennyit ér a szó

címmel Várkonyi Tibor, a Népszava (7. oldal) publicistája írt rövid véleményt SZEF által a Népszavában megjelentetett tiltakozó nyilatkozatról. Mint olvashatjuk: a nyilatkozat „minden dramatizálás nélkül jajkiáltás”, s a szerző szerint „nincs hatékony baloldal erős, a dolgozók érdekeit védő szakszervezetek nélkül”. Ezért „ha azt akarjuk, hogy az a közéleti torzulás, amely mind szemérmetlenebbül rombolja mindennapjainkat, ne érvényesülhessen gátlástalanul, minden bérből élőnek, sőt gazdaságilag minden függőnek a SZEF mellett a helye.”

2010. július 16.

Köz, szolgálat

Prugberger Tamás, a Professzorok Batthyány Köre tagja a Magyar Hírlap Vélemény rovatának hasábjain (12. oldal) a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatban azt írja: a szakmai körökben éles vitát kiváltott Fidesz-KDNP által megalkotott törvénnyel kapcsolatban a szakszervezetek az Alkotmánybírósághoz fordultak. „Az AB minden valószínűség szerint kénytelen lesz az alkotmányellenességet diszkrimináció okán megállapítani. Az egész közszférára nézve ugyanis legfeljebb akkor szűnne meg a diszkrimináció, ha a közalkalmazottakra is kiterjedne a két hónapos végkielégítéssel járó indoklás nélküli felmentés.” Mint fogalmaz: habár „jogszociológiailag, jogpolitikailag és jogetikailag (…) meg lehet érteni az új polgári kormányt”, hogy a saját embereit akarja kulcspozíciókba ültetni, azonban azt tartaná a megfelelő megoldásnak, ha „ahogy a közigazgatásnak ez a megtisztítása lezajlik, vissza kellene állni a státusbiztonságot figyelembe vevő Ktv.-s felmentési rendszerhez, kiegészítve azt a rendkívüli felmentéssel”.

A szakszervezeti vezetők fizetését is kivizsgálják

Selmeczi Gabriella fideszes országgyűlési képviselő a Magyar Nemzet tegnapi, MÁV-os szakszervezeti vezetők fizetéséről beszámoló cikkére reagálva elmondta: a kormány megvizsgálja az állami cégeknél működő munkavállalói érdekképviseletek vezetőinek fizetését, és ha igazságtalanságot tapasztal, lépni fog. (Magyar Hírlap, 3. oldal)

Béndek lehet az APEH-VPOP elnöke

A HírTv információi szerint Béndek József lehet a két szervezet összevonása után az APEH és a VPOP elnöke. A volt altábornagy korábban nyolc éven keresztül már irányította a határőrséget. (Világgazdaság, 3. oldal)

2010. július 15.

A tanároknak az átlagbér is csak álom

Egy internetes portál felmérése szerint még a pótlékokkal és a túlóradíjakkal együtt sem éri el a pedagógusok keresete a hazai átlagbért, nem is beszélve a diplomás átlagkeresetről. Az óvónők átlagosan bruttó 149500 forintot, az általános iskolai tanárok 162200-at, a középiskolaiak pedig csupán 175200 forintot vihetnek haza. Ezzel szemben a magyar átlagbér idén bruttó 209200 forint. Egyedül a főiskolai és egyetemi tanárok 247300 forintos bruttó bére haladja meg az átlagot, ám a 309700 forintos diplomás átlagbért még ők sem érik el. (Magyar Nemzet, 4. oldal)

Jól kereső vasúti érdekvédők

A Magyar Nemzet (1., 3. oldal) információi szerint a MÁV havonta összesen mintegy harmincmillió forintot fizet a társaságnál működő szakszervezetek 28 tisztségviselőjének, ebből 14-en egymillió forint feletti összeget tehetnek zsebre a hó végén, de a többiek sem keresnek kevesebbet 650 ezernél. A lap birtokába került dokumentum szerint Gaskó István, a Liga és a VDSzSz elnöke bruttó 1,573 millió forintot, a VDSzSz alelnökei (Bárány Balázs és Hangonyi Zoltán) pedig 1,55 milliót keresnek. Simon Dezső, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke 1,497 milliós, Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezete és az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke pedig havi 1,334 milliós bérrel büszkélkedhet.

Több százmilliárd hiányzik?

Mivel az Orbán-kormány által a következő évekre kilátásba helyezett módosítások (társasági adó, élőmunka-teher csökkentése, a devizahitelek állami „felkarolása”) jelentős befolyással lesznek a költségvetésre, ezért szakértők szerint még kérdőjeles, teljesíthető-e a 2011-re tervezett 3 százalék alatti deficitcél – írja a Világgazdaság (1-2. oldal). Ráadásul még nem dőlt el a bankadó sorsa sem, amely nélkül a Költségvetési Tanács számítása szerint a 2011-es kiesés már az szja-átalakítás nélkül is meghaladja a 210 milliárd, 2012-ben pedig a 230 milliárd forintot.

A gazdasági salátatörvény hatásai

A Költségvetési Tanács kiszámolta, hogy az Orbán Viktor által bejelentett 29 pontos gazdasági akcióterv alapján elfogadni tervezett jogszabályok idén több mit 80 milliárd forinttal növelhetik az államháztartás bevételeit. A 70 milliárd forintos kiesést elérő különféle adókönnyítések ellentételezéseként a legnagyobb bevételi forrásnak 153,3 milliárddal a pénzügyi szervezetekre kivezetett különadó ígérkezik. (Heti Világgazdaság, 54-55. oldal)

Személycserék az állami szférában

címmel a Heti Világgazdaság (6-9. oldal) azt gyűjtötte össze, hogy mely állami intézmények és cégek élén történt vezetőváltás az Orbán-kormány megalakulás óta eltelt másfél hónapban.

A kismamák is munkához juthatnak

A kormány át akarja alakítani a munkaügyi központokat, s olyan jogszabályokat készül megalkotni, amely ösztönözné a pályakezdők, az ötven felettiek és az alacsony végzettségűek alkalmazását – tudta meg a Magyar Hírlap (9. oldal). Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára a lapnak azt is elmondta: ősztől elkezdik a részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzését segítő jogszabályok megalkotását is, amely lehetőséget teremtene a gyesen és gyeden lévők, illetve a nyugdíjasok munkaerő-piacra való bevonására.

Egyre nagyobb a diákhitel terhe

A brit munkaügyi statisztikák szerint 2010 második negyedévében 34 ezerrel 2,47 millióra csökkent a munkanélküliség a szigetországban. Azonban a képet árnyalja, hogy aránytalanul nagy mértékben nőtt a részmunkaidős dolgozók száma: 148 ezerrel rekord 7,82 millióra. Ez arra utal, hogy egyre többen vállalják a rövidebb munkaidővel, egyben kevesebb fizetéssel járó lehetőséget, elkerülve az utcára kerülést. A frissen végzett egyetemisták több mint a fele (55 százalékuk) aggódik az elhelyezkedési lehetőségek miatt. (Népszabadság, 12. oldal)

2010. július 14.

Mégis 2 millió forint felett adóztatnák meg a végkielégítéseket – Leszavazta saját módosítóját Rogán

Az Országgyűlés elutasította a gazdasági bizottsági azon módosító indítványát, amely alapján legalább húsz év időtartamú jogviszony esetén 3,4 millió forintra emelkedett volna az az összeghatár, ami felett a közszférában 98 százalékos adó sújtja majd a végkielégítéseket. Így marad az eredeti tervekben szereplő 2 millió forintos határ. A Népszava (3. oldal) megírta: még Rogán Antal, a gazdasági bizottsági indítványt elnökként aláíró fideszes képviselő is nemmel szavazott, azzal indokolva a kormány és a frakció elutasítását, hogy a végkielégítési plafon egyformán legyen mindenkire érvényes a közszférában, s a kormány senkivel sem (értsd: a több mint 20 éves munkaviszonnyal rendelkezőkkel sem!) akart kivételezi.

Csak a "húsbavágó" lépések miatt sztrájkolnának

A Népszava (8. oldal) több politológust is megkérdezett arról, vajon jól reagáltak-e eddig a szakszervezetek a kormány megszorító, tagjaikat negatívan érintő lépéseikre, vagy itt lenne az ideje a sztrájknak. A lapnak nyilatkozók szerint azonban jól mérték fel a szakszervezetek tagjaik sztrájk-hajlandóságát, mivel egyrészt a nyári szabadságolások idején nehezebb rávenni az embereket a demonstrációra vagy akár a munkabeszüntetésre, másrészt a közvélemény-kutatók felmérései szerint a dolgozók jelentős része még mindig a Fidesz pártján van, mivel a jelenlegi kormány jobban tudta kommunikálni a megszorító intézkedéseket, mint elődjei. Ez lehet az oka annak, hogy kisebb az elégedetlenség a társadalomban. A szakszervezetek ezért közleményekkel, nyilatkozatokkal tiltakoznak a tagjaikat hátrányosan érintő lépések ellen, illetve elfogadásuk után több jogszabályt is az Alkotmánybíróság elé akarnak vinni. A lap külön kiemeli a Liga Szakszervezeteket, amely a szocialista-liberális színezetű kormányok alatt rendszeresen tartott kisebb-nagyobb megmozdulásokat, most azonban feltűnően csendes a konföderáció elnöke, Gaskó István.

Az adóhivatal dolgozói között suhog a kasza

A Népszabadság (1., 10. oldal) értesülései szerint az APEH-ben az elnökség után már alacsonyabb szinteken is zajlanak a felmentések. A napokban a humánpolitikai és a biztonsági főosztályok vezetőinek köszönték meg a munkáját, de az elnökhelyetteseknél is változások várhatók. Ráadásul rájuk már a kormánytisztviselőkről szóló törvény vonatkozik – kéthavi felmentési idővel. A szervezetnél ezért nagy a bizonytalanság, amely nehezíti a munkát. A pontos munkára pedig nagy szükség van a 3,8 százalékos hiánycél tartásában, amely a legfrissebb adatok tükrében kétségesnek tűnik. Habár az előző pénzügyi kormányzat a májusi 83 százalék körüli hiányhoz közeli adatra számított a június végére, ehhez képest az éves terv közel 120 százalékára nőtt a deficit.

Hoffmann zavaros magyarázatot adott

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár cáfolta azt a Népszavában megjelent információt, miszerint a pedagógusi szakfelügyelet véleményezése alapján határoznák meg a tanári béreket. Hoffmann a lapnak elmondta a Magyar Hírlapnak korábban azt nyilatkozta, hogy a munkáltatói jogokat az ellenőrző rendszer életbelépése után is az adott intézmény vezetője gyakorolná, s a szakértők csupán véleményezhetik az általuk ellenőrzött pedagógus, valamint az intézmény munkáját, de nem szankcionálhatják sem bércsökkentéssel, sem hátrányos besorolással vagy elbocsátással. A Népszava azonban arra figyelmeztet: ha az államtitkár terve szerint a költségvetésből garantálják a tanári béreket, akkor feltehetőleg az állam határozhatja meg a pedagógusi bérskála fokozatait is. Hoffmann korábbi nyilatkozatai szerint pedig a szakfelügyelet feladata lesz az is, hogy elvégezze a besorolást. (Népszava, 4. oldal)

2010. július 13.

SZEF: egyeztetés nélküli jogalkotás

Tiltakozó nyilatkozatot fogadott el tegnapi rendkívüli, kibővített Szövetségi Tanácsülésén a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. A SZEF egyebek mellett tiltakozik a valós egyeztetés nélkül zajló jogalkotás, a legfontosabb érdekegyeztető fórumok elhanyagolása, a 98 százalékos különadó és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány átalakítása ellen – írja röviden a Világgazdaság (2. oldal).

Szó nélkül elvennék a dolgozók vagyonát

A nonprofit gazdasági társasággá alakítaná a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt, ezzel mintegy államosítaná az 1992-ben a szakszervezetek ingatlanvagyonával létrehozott MNÜA-t. A törvénytervezet szerint – amelyet nem egyeztettek a konföderációkkal - a döntéseket a jövőben a menedzsment hozná úgy, hogy a szakszervezeteknek semmibe sem lenne beleszólásuk. A jogszabály ellen tiltakozik a SZEF, az MSZOSZ és az Autonómok is, és akár az Európai Bírósághoz is elmennek, hogy megakadályozzák a kormány ezirányú szándékait. (Népszava, 4. oldal)
Üdülési csekk helyett kiárusítás. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a Népszabadságnak (4. oldal) elmondta: az alapítvány létrehozásának célja a kormány és az érdekképviseletek jelentős értékű, ám nehezen megosztható ingatlanvagyonának – az állami telekre épült szakszervezeti üdülőknek – közös működtetése volt, ezért határozottan tiltakoznak a törvénymódosítás ellen.

Az üdülési csekk korszaka véget ért

A Magyar Nemzet (13. oldal) úgy tudja, hogy a visszaélésekre is lehetőséget adó üdülési csekk helyett rekreációs kártya bevezetésén gondolkodik a kormány. A kormány egyeztetéseket kezd a tervezett módosításokról a szakmai szervezetekkel és őszre kidolgozza az ország új idegenforgalmi stratégiáját is.

Szuperhivatalok - Megyei szinten központosít a kormány

Szeptember elsejétől ismét felállnak a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok, 2011 januárjától pedig megyei kormányhivatalok jönnek létre, amelyek élén az állam megyei vezetője áll, aki – a rendőrség és az APEH kivételével – maga alá gyűjti, átszervezi, ésszerűsíti a hivatalokat, s így a jövőben lehetőség nyílik az egyablakos ügyintézésre – írja a Népszabadság (1., 3. oldal)

Névre szóló alkotmánymódosítás

Mégsem öt, hanem csak három évig tiltaná meg a kormány a rendőröknek, a katonáknak és a titkosszolgáknak, hogy induljanak a választásokon. Lázár János és Kocsis Máté fideszes politikusok eredeti javaslata szerint ugyanis a rendőrség és a honvédség hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyuk megszűnését követően öt évig nem indulhatnak országgyűlési, helyhatósági, kisebbségi képviselői, és európai parlamenti választáson. Ezt azonban a Népszabadság (2. oldal) információi szerint Borkai Zsolt győri polgármester miatt lecsökkentenék három évre, s így a 2006-ban leszerelt alezredes újra indulhatna az őszi önkormányzati választáson a győri polgármesteri székért.

2010. július 10-12.

Lenyúlják a szakszervezeti vagyont

A Népszava hétvégi száma (4. oldal) számol be elsőként nagyobb terjedelemben arról, hogy a kormány átalakítaná a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt, s ezzel „államosítaná” az 1992-ben szakszervezeti vagyonnal alapított MNÜA-t. Emlékezetes: a rendszerváltás után a szakszervezetek a dolgozók pénzéből vásárolt ingatlanokkal szálltak be az alapítványba, amelynek vagyona ma hozzávetőlegesen 18 milliárd forint. Cserébe helyet kaptak az MNÜA-t irányító kuratóriumban. A témával a Népszabadság hétfői száma is foglalkozik (Államosított szakszervezeti vagyon?, 4. oldal).

Személycserékre készül a kormány az alapítványoknál

Habár Tukacs István szocialista képviselő szerint nincs valós szakmai indoka annak, hogy miért akarja a kormány a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt közhasznú társasággá alakítani, a hétfői Népszava (9. oldal) szerint azonban a kormány fő célja a módosítással, hogy könnyebben hozhassa meg a neki tetsző döntéseket. Hiszen míg az alapítványok esetében figyelembe kell venni a kuratórium testületként hozott véleményét is – amelyben legtöbbször benne vannak az alapítók is –, addig a közhasznú társaság menedzsmentjének vezetője egyszemélyi döntést is hozhat.

Szakfelügyelet dönthet a pedagógusbérekről

A Népszava (4. oldal) információi szerint szeptemberben megkezdődik azoknak a szakfelügyelőknek a képzése, akikkel a külső pedagógusi és intézményi értékelő, minősítő rendszert vezeti be a kormány, s a hétfői lapban megjelent cikk szerint az egyes tanári fizetések között lényegi eltérések jelentkezhetnek majd az alapján, ki mennyire képes megfelelni az oktatási kormányzat által diktált elvárásoknak. A szakfelügyelet várhatóan 2011 szeptemberére épülhet ki.

Leépítések a román közigazgatásban

A román kormány a közszférát célzó jelentős lefaragásokról döntött a napokban. Az államtitkárok számát a jelenlegi 57-ről 32-re csökkentik, s több minisztériumból is bocsátanak el dolgozókat. Országos szinten összesen kétezerrel kevesebb poszt lesz a területi munkafelügyeleteknél, valamint az egyes tárcák alá tartozó intézményeknél is lesznek elbocsátások. (Szombati Magyar Nemzet, 9. oldal)

2010. július 9.

Finomított büntetőadó a végkielégítésekre

Az Országgyűlés gazdasági bizottságának módosító indítványa után a jövőben legalább húsz év időtartamú jogviszony esetén kettőről 3,4 millió forintra emelnék azt az összeghatárt, amely felett a közszférában 98 százalékos adó sújtja majd a végkielégítéseket. A húsz év időtartamot el nem érő jogviszony esetén azonban maradna a kétmillió forintos összeghatár. Szakszervezetek szerint azonban aggályos a jogszabály tervezett visszamenő hatálya. A javaslat szerint a jövő évi szja-bevallással egyidejűleg, utólag kell majd a különadót befizetni azoknak, akik idén kaptak több mint kétmilliós végkielégítést, a visszamenőleges adózást azonban jelenleg tiltja az alkotmány. A kormány ezt azzal „oldja meg”, hogy a törvénytervezethez illeszkedő módon módosítja az alaptörvényt is. Belekerülne az a passzus, hogy a "jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény az adott adóévtől kezdődően, külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg". (Népszava, 3. oldal)

Tiltakoznak a szakszervezetek

Kritizálják a szakszervezetek a kormány az Országgyűlés elé vitt gazdasági törvénycsomagjának több pontját is. A Liga Szakszervezetek az adórendszeren kívüli jövedelemszerzést kilátásba helyező javaslattal és a munkavállalók jogviszonyának indokolás nélkül megszüntetésével nem értenek egyet, míg az MSZOSZ pedig az Országos Érdekegyeztető Tanács negligálását sérelmezi. Emellett tisztességtelennek, alkotmányellenesnek és a kollektív szerződéses rendszerbe való nyílt beavatkozásnak tartják, hogy a közszférából elbocsátandó dolgozók kifizetéseit 98 százalékos különadóval büntessék, s szerintük ehelyett a kormánynak az egyéni megállapodáson alapuló menedzser-szerződések korlátozására kellene megoldást találnia. A Népszavának (5. oldal) nyilatkozó Hernádvölgyi Andrea alelnök elmondta: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány megvédése érdekében pedig akár a strasbourgi Európai Bíróságig is kész elmenni a konföderáció.

Összevonnak hivatalokat

Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi államigazgatásért felelős államtitkára bejelentette: szeptember elsejétől a közigazgatási hivatalok újra megyei szintre kerülnek, s ellátják az önkormányzatok törvényességi felügyeletét, emellett azonban jelentősen kibővül a feladat- és hatáskörük. (Emlékezetes: a megyei közigazgatási hivatalokat még a Gyurcsány Ferenc vezette kormány szüntette meg, mivel a regionális szintű közigazgatásra akartak áttérni.) Az államtitkár elmondása szerint jelenleg mintegy 30, állami és kormányzati feladatokat ellátó dekoncentrált szerv működik az országban, ősztől ezek között működési integráció alakul ki a közigazgatási hivatalokon keresztül. 2011. január 1-jétől pedig a közigazgatási hivatalok közvetlen irányítást gyakorolnak majd ezen intézmények fölött, s innéttől kezdve kormányhivataloknak nevezik azokat. Ennek a kormány szerint pozitív következményei lesznek az ügyfelekre, állampolgárokra nézve, egyebek mellett egyablakos ügyintézést vezetnek majd be, amely a tervek szerint jelentősen meggyorsítja és leegyszerűsíti a jövőben a hivatali eljárást – írja a Világgazdaság (3. oldal).

Leszerelés után is tiltaná a Fidesz politizálást

A fideszes Lázár János és Kocsis Máté által benyújtott alkotmánymódosító javaslat szigorítaná a rendőrök, katonák és a nemzetbiztonsági szolgálatoknál hivatásos állományban dolgozók politikai vélemény-nyilvánítási jogát: hivatásos jogviszonyuk megszűnése után még öt évig nem lehetnének párttagok, képviselő- illetve polgármester-jelöltek. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége azonban indokolatlannak tartja az eddig is szűk keretek közé szorított jogok további korlátozását, s a Népszavának (9. oldal) nyilatkozó Kónya Péter elnök nem zárta ki azt sem, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.