2010. július 26.

Hoffmann Rózsa szerint új Nemzeti alaptanterv lesz

Az oktatásért felelős államtitkár az MTI-nek elmondta: a jövőben új alapokra kívánják helyezni a közoktatást, emberközpontú szemléletet kívánnak megvalósítani. Ezért új közoktatási törvényt alkotnának, mivel a jelenleg érvényes 1993-ban született jogszabályt már száznál többször módosították, s a mostani formájában alkalmatlan arra, hogy egyértelműen szabályozza az oktatási rendszert. Az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása is elkezdődik, amely rögzítené a minimális ismeretanyagot, a közoktatás kötelező tartalmi alapjait, emellett iskolatípusonként eltérő, választható kerettanterveket adnak majd ki. A kormányzati ciklus végére az új kormány szeretné elérni, hogy a központi költségvetés garantáljon minden pedagógusi és egyéb dolgozói bért, s annak járulékait. Habár a méltatlanul alacsony pedagógusbérek rendezésének forrásait ugyan még nem látja az államtitkár asszony, de azt szeretné, ha a következő költségvetésben már legalább „gesztusértékű javítás”, azt követően pedig „látványosabb emelés” valósulna meg. Ezenfelül az iskola működtetéséhez szükséges költségeket a fenntartóknak kell majd finanszírozniuk. (Népszabadság, 5. oldal, Új közoktatási törvény jövő ősszel, Népszava, 4. oldal)

Csúszik az egykulcsos szja?

Orbán Viktor miniszterelnök az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta: a korábbi tervekkel ellentétben az ország teherbíró képessége nem engedi meg, hogy egy lépésben átálljunk az egykulcsos szja-rendszerre, így eltolódhat a 16 százalékos szja jövő januári bevezetése. Habár a nagyarányú adócsökkentés (közte a személyi jövedelemadózás mérséklése) a Fidesz választási ígéretei közé tartozott, és ez is része volt a 29 pontos akciótervnek, azonban jelen pillanatban a költségvetésből 200-300 milliárd forint hiányzik, hogy teljesíthető legyen 2011-ben a 3 százalék alatti deficit. (Népszabadság, 9. oldal)
A műsor teljes terjedelmében ezen a linken tekinthető meg: http://atv.hu/videotar/20100723_orban_viktor

Kapkodott az új törvényhozás

A szombati Népszava után a Világgazdaság (2. oldal) is idéz az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ, a Transparency International közös elemzéséből, amely szerint követhetetlenné vált a parlamenti döntéshozatal, felszámolódnak a jogállamiság alapvető garanciái, s a jogalkotás szembemegy az átlátható állam logikájával. Számokban ez úgy néz ki, hogy a parlament megalakulása óta 56 törvényjavaslatot fogadott el, ebből csupán 11 származott a kormánytól, 45-öt képviselői indítványként nyújtottak be. A benyújtás és a zárószavazás között átlagosan 19 naptári nap telt el, de akadt olyan törvényjavaslat, amelyet már a benyújtás napján elfogadott az Országgyűlés. A jogszabály-előkészítés meglehetősen hiányos volt, mivel az önálló képviselői indítványként benyújtott tervezeteknél nem volt kötelező kikérni a szociális partnerek véleményét. (Ez ellen a szakszervezetek több alkalommal is tiltakoztak.)

2010. július 24.

Elindult a tisztogatás a közszférában

A Népszabadság (1., 12. oldal) értesülései szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban elkezdődött az államigazgatás megtisztítása. Múlt csütörtökön – a 98 százalékos különadó elfogadásának napján – mintegy 50-en vehették át péntektől érvényes felmondásukat, s egyes hírek szerint az elkövetkező hetekben, hónapokban a volt Miniszterelnöki Hivatalnak legalább a 70 százalékát kirúgják. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság szerint azonban „érthető módon a közigazgatás átszervezése jár bizonyos munkaerő-átcsoportosítással. Ha történnek is elbocsátások, azok nem tömegesek és – ellentétben a 2002-esekkel – nem politikai indíttatásúak. Ha valakit elbocsátanak, az szigorúan szakmai megítélés alapján történik”.

A miniszterelnök parlamentje

A Népszabadság (2. oldal) az Orbán-kormány megalakulása óta eltelt majd’ két hónapban történteket gyűjtötte össze. A 28 parlamenti ülésnapon összesen 56 törvényt vagy törvénymódosítást és 59 országgyűlési határozatot fogadtak el a honatyák, valamint 6 alkalommal módosították az alkotmányt.

Kiiktatta a jogállamiság garanciáit a Fidesz-KDNP

A Népszava (9. oldal) a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet, a Transparency International és a Társaság a Szabadságjogokért elemzései alapján összeszedte, mely esetekben élt vissza kétharmados többségével a kormány. Az összeállításban szerepel a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentése és a „jó erkölcsbe ütköző” juttatások fogalmának bevezetése is.

Az államfőhöz fordul a PDSZ

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arra kéri Sólyom Lászlót, a végkielégítéseket kétmillió forint felett 98 százalékos különadóval sújtó törvénymódosítást utalja normakontollra az Alkotmánybíróság elé, mivel az érdekvédők szerint az alkotmányosan aggályos és súlyos érdeksérelmet okoz azok körében, akik már sokat fizettek az elmúlt öt évben is foglalkoztatásuk biztonságának csökkenésével és bruttó jövedelemcsökkenéssel. (Népszava, 4. oldal)

Büntetőadó 20 évnyi munka után

A Népszava szerint a csütörtökön elfogadott különadó minden olyan közszolgát hátrányosan érint, aki már 15-20 éve középvezető a közigazgatásban. A lap által megkérdezett Lehoczkyné Dr. Kollonay Csilla munkajogász szerint az új szabályozás nem veszi figyelembe a munkavállalók közötti különbségeket. Úgy véli, egyszerűbb lenne az államnak a mindenkori közalkalmazotti és köztisztviselői bértáblához viszonyítva megállapítania a végkielégítéseket.