Késik a bérkompenzáció

Illusztráció

A tavalyinál több mint tíz százalékkal kevesebb fizetést kaptak egyes pedagógusok januárra, mert késik a bérkompenzáció. Egy kormányrendelet szerint később visszakapják majd a pénzüket, csak addig tudjanak megélni valahogyan.

Sírva fakadt egy pedagógus, amikor a fizetési papírját megkapta február 1-jén. Tavaly emelték tízezer forinttal a bérét, ennek ellenére a decemberinél most még kevesebb is van a borítékban. Tizenháromezerrel, a korábbi száztízezerhez képest. Ez több mint tíz százalék.

Nem járt jobban az az óvónő sem, aki valamivel magasabb fizetéséből tizennyolcezret bukott. A kitalálója szerint „mindenki számára előnyös” egykulcsos adórendszer újabb farigcsálása miatt. Kivezették ugyanis a rendszerből az adójóváírás intézményét, amivel megint csak a kiskeresetűek jártak rosszul.

A kormány persze megígérte, hogy mindenki bérkompenzációt kap, amit a versenyszférában – bár állami támogatást helyeztek kilátásba – vagy megadnak a dolgozóknak, vagy nem. A közszolgálatban foglalkoztatottaknak viszont ez a kompenzáció egy kormányrendelet szerint jár.

Várható volt, hogy az alacsonyabb fizetési fokozatokba sorolt – tehát a bruttó 240 ezer alatt kereső – közszolgák februárban kevesebb pénzt visznek majd haza, és erre az érdekképviselet sokszor fel is hívta a figyelmet – jelentette ki Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára.

Hangsúlyozta: a szakszervezetek kiharcolták ugyan a bérkompenzációt, ám az erről szóló kormányrendelet csak tavaly december 31-én jelent meg a Magyar Közlönyben. Így jó előre figyelmeztettek mindenkit, hogy a februári fizetés sokaknak igen kellemetlen meglepetést okozhat. Fehér sajnálja, hogy igaza lett.

A főtitkárt egyébként nem érte váratlanul, hogy a kompenzációt valószínűleg sokan nem kapták, mert a rendszer elképesztően bonyolult: a munkavállalóktól ennek kiszámításához nyilatkozatot kellett beszerezni, s az adójóváírás kivezetése miatt eltérő mértékű ellentételezés járhat a gyermekeseknek, illetve azoknak is, akiknek a házastársa/élettársa ugyancsak a közszolgálatban dolgozik.

A bérszámfejtés határideje általában a tárgyhó 15. napja, így mindössze két hét állt rendelkezésre ahhoz, hogy a nyilatkozatokat beszerezzék, s azoknak megfelelően számítsák ki a kompenzációt. Fehér nem vitatja, hogy ez az idő igen kevés volt, és ezért az érintettek zöme valószínűleg az új adószabályok szerint kalkulált fizetését kapta – de az ígért ellentételezés nélkül.

Bizonyos azonban – hangsúlyozta a főtitkár –, hogy senki nem járhat rosszul, mert a kormányrendelet szerint a kompenzációt visszamenőleg ki kell fizetni. Azoknak is, akik legkésőbb március 15-ig benyújtják az ehhez szükséges nyilatkozatot.

A szakszervezetek egyébként azt kezdeményezték, hogy a közszolgálatban foglalkoztatott valamennyi dolgozó januárban is kapja meg a tavalyi nettó fizetését, s ha a kormány már mindenáron ragaszkodik egy áttekinthetetlen és nehezen magyarázható csavarokat tartalmazó rendszerhez, számítsák ki utólag, kinek mekkora ellentételezés jár – jelentette ki Fehér József.

Ha ezt elfogadják, senki nem kap kevesebbet, mint tavaly, vagyis: nem kell megelőlegeznie egyetlen forintot sem a költségvetésnek. Az ugyanis sokak számára súlyos gondot jelent, ha akár csak egy-két hónapig is a korábbinál több mint tíz százalékkal kevesebb pénzből kell megélnie – emelte ki a főtitkár. Hiába kapja vissza valaki majd áprilisban egyszerre a havonta elvett 15-20 ezer forintot – fogalmazott –, ha addig nem tud kijönni a kisebb fizetésből.

Forrás: Népszabadság

A SZEF közleményben reagált a hírre:

Bekövetkezett az, amit előre jeleztünk. A közszféra számos területén késik a kompenzáció. Pedagógusok, könyvtárosok, egészségügyi és szociális munkavállalók kaptak a januári keresetek átutalása eredményeként több ezer, esetenként a tízezer forintot is meghaladóan kevesebbet, mint amire számítottak.

A szakszervezetek, így a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma is többször kritizálta az egykulcsos adórendszerre történő áttérés igazságtalanságait.

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács 2011. decemberi ülésén – amikor a 216 ezer forintnál kevesebbet kereső többség kompenzációjáról szóló kormányrendeletet tárgyaltuk – jeleztük, hogy a rendelet szövege bonyolult, nehezen értelmezhető. Kértük a kormányt, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a végrehajtásáért felelős munkáltatók feladataikat úgy legyenek képesek ellátni, hogy a február eleji bérkifizetések megfeleljenek a rendeletben előírtaknak még akkor is, ha mindannyian tudtuk, hogy a jogos kompenzációt visszamenőleg is ki kell majd fizetni. Fontosnak tartottuk, tartjuk ezt azért is, mert a bolti árak, a közüzemi díjak, egyszóval a megélhetés költségei már január első munkanapjaiban megnövekedtek.

Elfogadhatatlan számunkra, hogy az amúgy is alacsony keresetű, több éve bérbefagyasztással sújtott közszolgálati munkavállalók tömegei szenvedjenek súlyos hátrányt.

Felszólítunk minden érdekeltet, hogy közös erőfeszítéssel tegyenek meg mindent azért, hogy a következő havi kifizetéseket ne terheljék hasonló anomáliák, és visszamenőleg is megkapják az érintett munkavállalók a kormányrendelet szerinti járandóságukat.

Budapest, 2012. február 2.

Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
Varga László
elnök

Az oldal csatolmányt tartalmaz.

Hozzászólások

Töltődik...

 
Szakszervezetek.hu
legfrissebb híre: