XII. 4.

A SZEF Ügyvivő Testülete a SZEF-ÉSZT Unió december 8.-ra tervezett demonstrációjának előkészületeiről, a felszólalásokban érintendő kérdésekről, a parlament előtt lévő társadalombiztosítási törvényjavaslattal kapcsolatos szakszervezeti követelések jellegéről, hangneméről, a további lépések lehetőségéről, értelméről folytatott véleménycserét. A testület vita után több módosítással jóváhagyta a SZEF-ÉSZT Unió Elnöksége nevében kiadandó, s a tiltakozó gyűlésen felolvasásra kerülő állásfoglalás szövegét. Döntés született arról is, hogy az állásfoglalás némileg rövidített változatát keretes hirdetésként a demonstráció napján meg kell jelentetni a Népszabadságban, a Népszavában és a Magyar Nemzetben.

XI. 28.

Az Ügyvivő Testületnek az egészségbiztosítási konferenciát követően a helyszínen tartott ülésén a résztvevők egymástól meglehetősen eltérő álláspontot képviselve cseréltek véleményt az egészségbiztosítási törvényjavaslatot elutasító SZEF-akciók lehetőségéről.

XI. 20.

A SZEF Ügyvivő Testülete Varga László rövid bevezetője után egy tartózkodással megszavazta, hogy a SZEF bízza meg a DFT Hungáriát a TÁMOP 2.5.1 pályázat elkészítésével, lebonyolításával, kétévi további monitoringozásával, stb. (Az ügy első tárgyalása november 20.-án volt.)

Az ÜT köszönetét fejezte ki minden tagszervezetének és azok mindazon tagjainak, akik részt vettek az öt konföderáció november 10.-i budapesti demonstrációján. Késedelmesen született meg a döntés a részvételünkről, ami nehezítette a mozgósítást az eseményre, ezért jogos az elismerés a résztvevőknek.

A Liga Szakszervezetek november 21.-i hasonló demonstrációján a SZEF konföderációként nem vesz részt, két tagszervezetünk (EDDSZ, Mentődolgozók Szaksz.) azonban ott lesz. Az ÜT nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását a Liga demonstrációjának mindazon résztvevőivel, akik a munkavállalói érdekek védelmében emelik fel a szavukat.

Az OKÉT-beli előző napi tárgyalásokról beszámolva Varga László elmondta: sikerült elhárítani azt a kormányzati szándékot, hogy a köztisztviselők fizetési fokozatokban történő előresorolásának eddigi automatizmusa szűnjön meg, viszont benne maradt a törvénytervezetben az évenkénti minősítés. A munkavállalói oldal elfogadta, hogy a Kjt bértábla emelése korrigálja az adójóváírás változásából következő nettó differenciákat (azzal a szakszervezeti javaslattal, hogy a bruttó illetményemelés sehol se legyen 1,5 % alatti). Elfogadtuk azt is, hogy a Kjt bértábla módosítására a költségvetési törvényben legyen lehetőség. A kormányzati oldal elfogadta a 4,5 % illetményemelésre tett szakszervezeti javaslatot azzal a kikötéssel, hogy a bérbeállási szinttől függően az emelés legalább 80 %-ára biztosít fedezetet a központi költségvetés. A kormányzati oldal elfogadta a pótlékalap 20 ezer forintra emelését is.

XI. 15.

A SZEF Ügyvivő Testületének tagjai konzultációt folytattak a november 19.-én tanácskozó OKÉT ülésen a 2008-as bérügyekben képviselendő SZEF-álláspontról. A kormányzati oldal eddig nem tett a korábban ismerttől eltérő ajánlatot a munkavállalói oldalnak. Ezért a SZEF is kitart eddigi alapkövetelményei mellett.

XI. 13.

A SZEF Ügyvivő Testületének ülésén dr. Csikesz Tamás, a felnőttek képzésével, médiaügynökségi és tanácsadó tevékenységgel foglalkozó DFT Hungária Kft ügyvezetője és egy munkatársa tájékoztatta a testület tagjait a kormány által meghirdetett Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében elnyerhető támogatásokról. A nyertes pályázati projekteket az EU támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával lehet megvalósítani. A SZEF-nek együttműködési ajánlatot tevő cég ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a TÁMOP révén a következő két évben egyszeri és vissza nem térő lehetőség kínálkozik a szakszervezeti konföderációk és tagszervezeteik részére tudás- és kapacitásfejlesztési folyamataik támogatására. Szakszervezeti tisztségviselők jogi, közgazdasági, idegen nyelvi képzésére és honlap-fejlesztésre, internetes kapcsolatépítésre lehet pályázni. A DFT Hungária vállalkozik a pályázati dokumentumok ingyenes elkészítésére. A munka ellenértékéhez azzal jut, hogy az ajánlott feltételek szerint a cég bonyolítja az elnyert összegből megvalósuló képzést vagy fejlesztést is. Mivel a SZEF apparátusi létszáma és szakértelme nem elégséges egy ilyen jellegű pályázati anyag elkészítésére, célszerűnek látszik az ajánlat elfogadása. Mellette szól az is, hogy ha a pályázatunk nem nyer, a SZEF-nek nem kell sem pályázatírási, sem más költséget viselnie. Az ügyben döntés nem született az ülésen, de ellenző vélemények sem hangzottak el.

XI. 6.

A SZEF Ügyvivő Testülete minden ellene és mellette szóló érvet megfontolva úgy döntött, hogy a SZEF az Autonómokkal, az ÉSZT-tel, az MSZOSZ –szel és a Munkástanácsokkal együtt részt vesz 2007 november 10.-én a Miniszterelnöki Hivatal épülete előtti közös szakszervezeti tüntetésen, amelyen az érdekképviseletek azt követelik, hogy vonja vissza a kormány az egészségbiztosítási reform törvénytervezetét. A demonstráción más szakszervezeti vezetőkkel együtt felszólal Varga László, a SZEF elnöke is. Az ÜT a döntéssel egyidejűleg állásfoglalást fogadott el, amelyben a testület megfogalmazta a tervezett biztosítási változtatásokkal, mindenek előtt a magántőke bevonásával kapcsolatos ellenvéleményét, fenntartásait.

Az ülésen Vadász János, a Szenior Foglalkoztatási Szövetség elnöke tájékoztatást adott a Szövetség tevékenységéről, kiemelve, hogy a SZEF is egyik alapító tagszervezete a 45 éven felüliek foglalkoztatását segítő szervezetnek. Tájékoztató hangzott el a Vodafon kedvezményes PSZ-flottájához csatlakozás lehetőségéről is, de a véleménycsere nem jutott el a döntésig.

X. 25.

A SZEF Ügyvivő Testületének ülésén dr. Cser Ágnes EDDSZ- elnök részvételével folytatódott a közös gondolkodás arról, hogy a SZEF milyen módon fejezze ki a parlamentnek benyújtott egészségbiztosítási törvénnyel kapcsolatos álláspontját. Cser Ágnes azt a kérdést tette fel, mit szándékozik tenni a SZEF, hogy segítse az EDDSZ-t az egészségbiztosítási törvény elleni tiltakozásban, részt vesz-e azokban az akciókban, amelyekben az EDDSZ szerepet vállalt. Varga László válaszában emlékeztetett rá: az EDDSZ teljes mértékben egyetértett azzal, hogy a SZEF ne csatlakozzon a Liga által szervezett megmozdulásokhoz. A SZEF nem kíván utcára menni, a közszolgálatban nincs erre tömeges készség. Más megoldásokban érdemes gondolkodni. Ezzel szemben Cser Ágnes szerint a tagszervezetek nem tartják megfelelőnek a SZEF eddigi fellépéseit, ne adjuk át a közszolgálat érdekében cselekvés vezérszerepét a Ligának. A SZEF legyen kezdeményező a tb-törvény elleni fellépésekben, mert a csendes tiltakozás már nem elég, az akcióihoz pedig követeljen pénzt a kormány médiakampányra szolgáló keretéből. Az EDDSZ elnöke rákérdezett: a SZEF felvállalja-e az alternatív tb-törvény javaslatot, kész-e beterjeszteni azt, mert az EDDSZ beterjeszti. Szabó Endre arra emlékeztetett felszólalásában, hogy a SZEF IV. Kongresszusa konkrét állásfoglalást fogadott el az egészségügy vonatkozásában. Egyetértett azzal, hogy a SZEF álljon ki az alternatív tb-törvény mellett, s azzal is, hogy erősíteni kell kapcsolatainkat a civil szervezetekkel, de a közjogi méltóságok meghívása helyett inkább álláspontunkat tartalmazó nyílt levelet kellene küldenünk nekik. Varga László is arra utalt összefoglalójában, hogy a IV. kongresszuson elfogadott program egyértelmű iránymutatást ad az egészségügy átalakításával kapcsolatos kérdésekben.

X. 18.

A SZEF Ügyvivő Testülete arról a levélről tárgyalt, amelyben a Liga Szakszervezetek Szövetsége csatlakozásra hívja fel a többi öt konföderációt a Liga november 21.-re meghirdetett (az egészségbiztosítási reform ellen tiltakozó) utcai demonstrációjához. A témáról folytatott véleménycserén Varga László elnök beszámolt arról, hogy a Liga a konföderációvezetők október 11-i, a közös demonstráció lehetőségeiről tartott megbeszélése közben sajtótájékoztatón jelentette be saját utcai demonstrációját, amelyhez azonban a többi öt szakszervezeti szövetség nem csatlakozni akart, hanem közös akcióban gondolkodott, de a november 21.-i időpontot túl késeinek tartotta. Az ÜT tagjainak többsége nem támogatta az utcai demonstráció ötletét, mivel az utcai rendezvények túlzottan átpolitizáltak lettek, s rendre a szélsőséges hangadók zavarják meg. A közszolgálati dolgozók körében egyébként sincs jele sem sztrájkhangulatnak, sem tüntetési készségnek, a más konföderációk tagszervezeteit magához átcsábító Ligához csatlakozva pedig egyébként is irreális dolog bármilyen közös akcióról gondolkodni. Felvetődött még, hogy a SZEF maga, esetleg az ÉSZT-tel együtt, vagy a Liga tervezett utcai tüntetését nem támogató öt másik konföderáció közösen rendezzen demonstrációt. Ezek a változatok azonban még további egyeztető megbeszéléseket kívánnak magában a SZEF-ben is.

X. 2.

A SZEF Ügyvivő Testületének Varga László elnök beszámolt a 2008-as bérek ügyében az OKÉT szeptember 26.-i ülésén megkezdett tárgyalásokról, és vázolta a további megbeszéléseken képviselendő SZEF-álláspont lehetséges alternetíváit. A vitában az a közös álláspont alakult ki, hogy ragaszkodnunk kell a kormány és az egységes közszolgálati sztrájkbizottság februári megállapodásában vállalt kormányzati kötelezettségek teljesítéséhez, s benne ahhoz is, hogy 2008-ban már nem csökkenhet a közszolgálatban dolgozók reálbére. Ehhez a valóságos infláció mértékét is figyelembe kell venni. Hangsúlyt kapott a vitában az is, hogy a SZEF határozottan nyilvánítsa ki: elutasítja a közszolgálat különböző ágaiban dolgozók felerősödő kiszervezését a közszolgálati jogviszonyból, mert anyagilag rosszabbul járnak, s elveszítik mindazokat az előnyöket, amelyek ma a közszolgálati jogviszonnyal járnak. Ezzel kapcsolatban az ÜT egyetértett annak követelésével, hogy a közfeladatot nem közszolgálati jogviszonyban ellátók is kapják meg a közszolgálatban dolgozóknak járó feltételeket. Ugyancsak egyetértés volt a BDDSZ-nek azzal a kérésével, hogy a bértárgyalásokon figyelembe kell venni: az alacsony bérű közalkalmazottak, köztük a bölcsődei dolgozók jelentős része egyáltalán nem élhet az adójóváírás keresetnövelő lehetőségével.

Az ÜT arról is döntött, hogy az Autonómok, az ÉSZT és a SZEF közös vagyonát kezelő tulajdonosi testületben a jövőben Lázár András alelnök képviseli a SZEF-et.

IX.18.

A SZEF Ügyvivő Testülete egyebek között a SZEF Szövetségi Tanácsa szeptember 25.-ére összehívott ülése előkészítésének még tisztázatlan kérdéseiről tárgyalt. Felvetődött ugyanis, miként értelmezendő a IV. Kongresszuson elfogadott alapszabály: az eddigi gyakorlatnak megfelelően bizonyos mandátumszámmal rendelkező tagszervezet képviselője szavazhat-e önmaga a tagszervezetre jutó összes szavazat birtokában, vagy személyhez kötött minden mandátum. Ez utóbbi esetben ugyanis a Szövetségi Tanács ülésein megközelítően annyian lennének, mint a kongresszuson. A vita azzal zárult, hogy a kongresszuson elfogadott alapszabály az irányadó, tehát a Szövetségi Tanács ülésein a jövőben megduplázódik a résztvevők száma.

Az ÜT felhatalmazást adott az elnöknek, hogy az alelnökökkel együtt dönthessen az AÉSZ felügyelő bizottságában megüresedő helyre jelölésről.

Fehér József alelnök beszámolt arról, hogy az OKÉT ülésén megtörtént az első pengeváltás a kormánnyal a reálbér megőrzésének értelmezéséről. Nem egyértelmű ugyanis, hogy mi a reálkereset számításának bázisa.

IX. 4.

A SZEF Ügyvivő Testülete 2007. szeptember 25.-re összehívta a konföderáció Szövetségi Tanácsának ülését, s javasolja, hogy azon a SZEF Szervezeti és Működési Szabályzatára készült javaslat megtárgyalása és elfogadása, a Mandátumvizsgáló Bizottság tagjainak megválasztása, elnöki tájékoztató a IV. Kongresszus óta végzett munkáról, s a PEB elnökének előterjesztésében a SZEF új elnökének fizetéséről és az alelnökök tiszteletdíjáról szóló döntés kerüljön napirendre.

Az ÜT tudomásul vette az EDDSZ elnökének azt az írásos bejelentését, hogy az EDDSZ a Pesti Központi Kerületi Bíróságon pert kezdeményezett az MSZP és az SZDSZ ellen, mert az elnök szerint jogilag semmis a két párt 2006. május 29.-én aláírt koalíciós megállapodása és annak 2007. július 1.-én aláírt 3. sz. melléklete. A SZEF a későbbiekben alakítja ki azzal kapcsolatos álláspontját, hogy a SZEF csatlakozzék-e vagy sem a perhez.

Lázár András alelnök bejelentette: most készül, és várhatóan egy hónap múlva tárgyalásra alkalmas állapotba kerül a SZEF informatikai fejlesztési programját felvázoló anyag.

VIII. 14.

A SZEF Ügyvivő Testülete informális (nem hivatalos) ülést tartott. Azért nem hivatalos az ülés, mert még nem járt le az a határidő (VIII. 31.), ameddig a taglétszámuk alapján erre jogosult tagszervezetek ügyvivőt jelölhetnek. A konzultatív jellegű tanácskozást mégis célszerű volt összehívni, hogy megkezdhető legyen a közös gondolkodás a SZEF Szervezeti és Működési Szabályzatának tartalmáról, amely a szeptember 4.-re tervezett ÜT ülésen kerül majd napirendre. A téma előadója, Fehér József alelnök elmondta: az SZMSZ megújításának célja, hogy kiszűrhető legyen belőle az esetleges túlszabályozás, belekerüljenek az új alapszabály miatt szükséges pontosítások, szabályozva legyen az alelnökök közötti munkamegosztás, az iratkezelés, a pénzkezelés rendje, stb.

Varga László elnök beszámolt arról, hogy Kiss Péter kötetlen beszélgetésen fogadta a hat szakszervezeti konföderáció vezetőjét. A munkaügyi tárcától a Miniszterelnöki Hivatal élére került miniszter elmondta: továbbra is felelősséget érez az országos érdekegyeztetésért, fontosnak tartja a közszolgálat bérügyeit, az egészségügy átalakításával kapcsolatban a munkavállalói jogok érvényesülését. Fehér József alelnök arról tájékoztatta a testület tagjait, hogy Lampert Mónika, a munkaügyi tárca új vezetője VII. 9.-én bemutatkozó beszélgetésen fogadta az OÉT munkavállalói és munkaadói oldalának képviselőit. Kijelentette: nyitott lesz minden érdekegyeztetéssel kapcsolatos gond meghallására, kész egyfajta jószolgálati szerepet vállalni. Hozzátette, hogy az EU is fontosnak tartja a munkabéke, a társadalmi béke fenntartását. Fehér József reményét fejezte ki, hogy a munkaügyi tárca élén több ideje lesz a miniszter asszonynak az érdekegyeztetés ügyeire, mint belügyminiszter korában, amikor az OKÉT vagy a KÉT egyetlen ülésén sem tudott részt venni.

Dr.Szabó Endre tiszteletbeli elnök arról számolt be az ÜT-nek, hogy Gyurcsány Ferenc ebéden látta vendégül a Parlamentben. Jelen volt Kiss Péter is. A miniszterelnök a beszélgetés során egyebek között hangsúllyal méltatta a SZEF és külön Szabó Endre szerepét, konstruktív magatartását a szociális párbeszéd, az érdekképviseleti munka ügyeiben. Az egységes közszolgálati sztrájkbizottsággal kötött megállapodásról szólva elmondta: többek – Kiss Péter, Hiller István, Lendvai Ildikó – hatékony meggyőző munkájának eredményeként belátta, a kormánynak bizonyos engedményeket kell tennie a közszférának. A párbeszéd fenntartása érdekében a kormány lesz a lehetőségek szerint maximálisan figyelembe venni az érdekképviseleti igényeket. Az ebéden Gyurcsány Ferenc átnyújtotta dr. Szabó Endrének a Munkaügyért-díjat, amellyel az érdekegyeztetésért felelős Szociális és Munkaügyi Minisztérium ismerte el „a munkaügy területén kifejtett kiemelkedő tevékenységét.” A díjról szóló oklevelet Kiss Péter adta át Szabó Endrének.

VI. 19.

A SZEF Ügyvivő Testületének a IV. Kongresszus utáni első – az új Alapszabálynak megfelelően kibővített létszámú – ülése. Az elnöklő dr. Szabó Endre az új testületi tagok üdvözlése után felhívta a figyelmet arra, hogy ha az ÜT-tag delegálására jogot adó taglétszámot el nem érő tagszervezetek összefognak, s együtt elérik a delegálási jogot, akkor ők is küldhetnek ügyvivőt – akár rotálva -- az ÜT-be. Arra is emlékeztetett, hogy a kongresszuson elnökké választott Varga László július 1.-től átveszi az elnöki feladatok ellátását.

A napirendnek megfelelően az ÜT tárgyalt az öt szakszervezeti konföderáció közös tulajdonában lévő egyszintes romos épület eladásáról. (A tulajdonosok között nincs az MSZOSZ) A többi négy társtulajdonos már döntött az eladásról, vagy nyilatkozott az eladási szándékáról. A vevőjelölt 73 millió forintért+ áfa összegért kész megvenni a bontásra szánt épületet, s vállalta a benne lakó igényének kielégítését is. A SZEF 25 %-os tulajdonrészének megfelelően 18 millió forinthoz jut a vételárból, amelyet a tulajdonos-váltás földhivatali bejegyzésétől számított 8 napon belül egyenlít ki a vevő. Az ÜT egyhangú szavazással hozzájárult a tulajdonrész eladásához és felhatalmazta Szabó Endrét az adásvételi szerződés aláírására.

A továbbiakban a Szövetségi Tanács legközelebbi ülésének összehívásával kapcsolatban véleménycsere folyt arról, hogy miként kell értelmezni a IV. Kongresszuson elfogadott új Alapszabály Szövetségi Tanácsra és annak összetételére vonatkozó pontjait. Végül az az álláspont alakult ki, hogy a Szövetségi Tanács ülését a határozatképesség biztonsága miatt célszerű a szabadságolási főidény után összehívni. Addig az Alapszabály Szerkesztő Bizottság tagjaival is tisztázhatók a most felvetődött kérdések. Végül dr. Szabó Endre elnöki minőségében elköszönt az ÜT tagjaitól, megköszönve az eredményes együttműködést.

VI. 5.

A SZEF Ügyvivő Testülete a konföderáció IV. Kongresszusa második tanácskozási napjának (2007. június 8.) előkészítésével kapcsolatos kérdésekről tárgyalt. Szabó Endre tájékoztatást adott a kongresszusra meghívott vendégektől a részvételi szándékról eddig érkezett visszajelzésekről. Az elnök bejelentette, hogy elkészült a kongresszus első tanácskozási napján módosított alapszabály - az elfogadott javaslatokkal egybeszerkesztett - szövege, amelyet a kongresszus második napján minden küldött megkap. Szabó Endre azt is bejelentette, hogy a SZEF vezető tisztségviselői (elnök, alelnökök) néhány ponton javasolják pontosítani, egyértelműbbé tenni az első napon elfogadott alapszabály szövegét. Erről Cser Ágnes alelnök, az Alapszabályt Szerkesztő Bizottság vezetője tesz javaslatot a kongresszusnak. Az ÜT részletes vitát folytatott a kongresszus első tanácskozási napján elfogadott - de a május 11.-én az elfogadása után azonnal hatályba lépett alapszabály új előírásai szerint változtatásra szoruló - kongresszusi ügyrend módosítási javaslatairól. Ezt június 8.-án Fehér József alelnök terjeszti a kongresszus elé. Az Ügyvivő Testület elismeréssel méltatta Szabó Endre június 8.-án elmondandó megnyitó beszédének szövegjavaslatát, amelyet egyhangúlag elfogadott. Varga László alelnök bejelentette: amennyiben a kongresszuson nem kap elegendő szavazatot az elnöki tisztség elnyeréséhez, nem jelölteti magát az alelnöki tisztségre. A PSZ 2008. nyarán sorra kerülő tisztújító kongresszusán ugyanis nem kíván újra indulni a PSZ elnöki tisztségéért, s el kívánja elkerülni, hogy alelnökké választása esetén egy év múlva tagszervezeti vezetői tisztség nélkül legyen a SZEF alelnöke. Az addig eltelő időszakban a SZEF ügyvivőjeként kívánja képviselni a konföderációban a PSZ-t.

V. 14.

A SZEF Ügyvivő Testülete a Pedagógusok Szakszervezetének tanácstermében eszmecserét folytatott a konföderáció IV. Kongresszusának első munkanapján hozott döntésekről, s a kongresszus második munkanapjának (VI. 8.) előkészítésével kapcsolatban függőben maradt ügyekről.

V. 8.

A SZEF Ügyvivő Testülete Fehér József alelnök előterjesztésében előzetes eszmecserét folytatott a SZEF 2007-2011 évekre szóló programjavaslatáról, amelyet a konföderáció IV. Kongresszusa elé terjeszt majd a Szövetségi Tanács. Az ÜT tárgyalt a kongresszus szervezésével, előkészítésével, munkarendjével kapcsolatos egyéb kérdésekről is.

IV. 3.

A SZEF Ügyvivő Testülete a IV. Kongresszusra készülő beszámoló tervezetét néhány kiegészítéssel a Szövetségi Tanács elé terjeszthetőnek minősítette. Az ÜT megvitatta és elfogadta az egészségügy átalakításának aktuális kérdéseivel foglalkozó SZEF-nyilatkozatot, amelyet a miniszterelnöknek, az egészségügyi és a munkaügyi tárca vezetőjének, valamint az Országgyűlés egészségügyi bizottságának küldött meg Szabó Endre. A nyilatkozat kiáll az egységes társadalombiztosítás fenntartása mellett, felhívja az egészségügy irányítóit, hogy vegyék komolyan a rapid-reformot ért bírálatokat, tegyenek korrekciós intézkedéseket, s arra szólítja fel az illetékeseket, hogy dolgozzanak ki tervet a változtatások miatt felszabaduló munkaerő elhelyezkedésének segítésére.

A testület megvitatta a SZEF 2006. évi gazdálkodásáról készült beszámolót és a konföderáció 2007. évi költségvetési tervét. Mindkét dokumentumot a Szövetségi Tanács elé terjeszti az ÜT.

III. 12.

A SZEF Ügyvivő Testülete az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a kormány 2007. február 19.-én kötött megállapodásával kapcsolatos kérdésekről, a közszolgálatból kikerülők ügyében kiadandó jogszabály egészségügyi vonatkozásairól és az utazási kedvezmények átalakításáról szóló kormányzati előterjesztésről tárgyalt.

Napirend előtt Szabó Endre a testület nevében gratulált Bárdos Juditnak, a BRDSZ főtitkárának a március 10-én a BM Központi Kórház előtt nagyszámú résztvevővel rendezett — a kórház megmentését követelő — demonstráció megszervezéséért.

Napirend szerint a sztrájkmegállapodással kapcsolatban Szabó Endre bejelentette: az OÉT munkavállalói oldalán szóvá tette azon szakszervezeti vezetők magatartását, akik az aláíráskor még egyetértettek a megállapodással, másnap pedig már ellenezték, bírálták azt. Az EDDSZ azért hozott testületi döntést az egyezség elutasításáról, mert az egészségügyi ellátás finanszírozásában nincs benne a 13. havi fizetés, azt a kórházaknak, rendelőintézeteknek maguknak kell kigazdálkodniuk. Az ágazat dolgozóinak mintegy 30 százalékát kiszervezték a közalkalmazotti jogállásból, így nekik törvényesen nem is jár 13. havi fizetés. A két aggállyal kapcsolatban Szabó Endre elmondta: kormányzati illetékesekkel erről konzultálva azt a választ kapta, hogy az előrehozott 13. havi bér részleteit a költségvetésből az OEP épp úgy megkapja, mint más közszolgálati intézmények, a kiszervezetettek 13. havi járandósága pedig kollektív szerződéssel biztosítandó. A közalkalmazotti jogállásból kikerülő egészségügyi dolgozók ügyében az ÜT kormányintézkedést tart szükségesnek, hogy az érintettek jelenlegi egzisztenciális bizonytalansága enyhíthető legyen.

Az utazási kedvezmények megnyirbálásának kormányzati szándékával kapcsolatban az ÜT úgy foglalt állást, hogy mivel sem a MÁV-nak, sem a kormánynak nincs hitelt érdemlő adata arról, hogy mibe kerül ténylegesen a kedvezmények igénybevétele, a SZEF nem adhatja egyetértését a kedvezmények szűkítéséhez.

II. 27.

A SZEF Ügyvivő Testülete a kormány és az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság között 2007. február 19-én létrejött megállapodás fogadtatásáról, és a február 28-ra tervezett OKÉT-ülés napirendjére tűzött témáról (a közszféra reformjával összefüggő létszámcsökkentések miatt állásukat elvesztők ügyében kötendő megállapodásról) tárgyalt.

A sztrájkbizottság és a kormány megállapodása a vártnál több élesen bíráló, a mocskolódástól sem mentes véleményt váltott ki. Meglepetést keltett, hogy a tárgyalásokon a megállapodás aláírásával egyetértő PDSZ már másnap megváltoztatta a véleményét, és szembe fordult az egyezséggel. A kifogások zöme azt tette szóvá, hogy miért nem bértáblába épített béremelésről szól a megállapodás, miért csak egy, az inflációt el nem érő keresetemelésről, ami gyakorlatilag reálkereset veszteséget okoz. A bírálatok figyelmen kívül hagyták, hogy a megállapodás nélkül kétszer akkora lenne a közszolgálati reálkeresetek romlása, s azt sem vették figyelembe, hogy az egyezség megkötésével sikerült elhárítani a 13. havi bérek megszüntetésének reális veszélyét. Az ÜT fontosnak minősítette a megállapodás fogadtatásának, az ezekből levonható tanulságoknak az alapos elemzését, hasznosítását.

A létszámcsökkentések miatt a közszolgálatból kikerülők ügyében kötendő megállapodás tárgyalásakor ragaszkodni kell ahhoz, hogy ne általánosságok, hanem konkrét kormányzati vállalások, intézkedések legyenek a szövegben, s kormányrendeletben legyen kihirdetve, — foglalt állást az ÜT.

II. 16.

A SZEF Ügyvivő Testülete péntek esti rendkívüli ülésén tájékoztatót hallgatott meg az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a kormány képviselőinek aznap délelőtti tárgyalásáról. A testület további részletek tisztázását tartotta szükségesnek a kormányoldal megállapodási javaslatában, mert a végrehajtáshoz szükséges fedezet nincs benne sem a központi költségvetésben, sem az önkormányzatoknak juttatott összegben, s a megállapodás ajánlott szövege érintetlenül hagyja a 2008-cal és a 2009-cel kapcsolatos kérdéseket.

II. 14.

A SZEF Ügyvivő Testülete a február 15-én délelőttre összehívott sztrájkbizottsági egyeztetésre és az aznap délután 14 órakor kezdődő közszolgálati fórumra felkészüléssel kapcsolatos kérdésekről tárgyalt. A testület azt a közös véleményt fogalmazta meg, hogy a kormány új ajánlata túl későn érkezett, a szakszervezeti testületeknek már nem volt módjuk érdemi vitában elemezni annak tartalmát. Egyébként is a javaslat nem mindenben elégíti ki a sztrájkbizottság minimális igényeit, mert az ajánlatban nincs több, mint a konvergencia programban, amelyet viszont a munkavállalói oldal nem fogadott el az OÉT-ben. Az is egyértelmű volt az ÜT vitájában, hogy a SZEF semmilyen körülmények között nem mondhat le a 13. havi bérekről. A tárgyaló delegációban résztvevő SZEF-képviselőknek ezt az álláspontot kell képviselniük a következő sztrájkbizottsági megbeszéléseken. A kialakult helyzetre tekintettel az Ügyvivő Testület nem látott okot a február 15.-re meghirdetett — a sztrájkra ráhangoló — közszolgálati fórum megtartásának lemondására.

II. 11.

A SZEF Ügyvivő Testülete (vasárnapra tekintettel rendkívüli) ülésén a másnap reggel kezdődő sztrájkbizottsági ülésen és az utána a kormány képviselőivel folytatandó tárgyaláson lehetséges SZEF-álláspontról folytatott véleménycserét. A többségi álláspont szerint noha elfogadható kormányjavaslat eddig nem született, a sztrájkbizottságnak folytatnia kell a tárgyalásokat mindaddig, amíg van remény az egyezség megkötésére a 2007. évi közszolgálati keresetemelés ügyében. A február 15-re meghirdetett — a 21-i sztrájkra ráhangoló — fővárosi fórumot mindenképpen meg kell tartani. Ha addig létrejön az egyezség, akkor a fórumon a megállapodás tartalmáról kell beszélni, ha nem, akkor a sztrájk előkészítésével kapcsolatos kérdésekről. Abban is közös álláspont alakult ki, hogy a 13. havi béreket mindenképen meg kell menteni, nem szabad engedni, hogy a kormány különböző pénzügyi manőverekkel (a minőségi munka jutalmazására fordítva) megszüntesse ezt a kiharcolt közszolgálati járandóságot.

II. 6.

A SZEF Ügyvivő Testülete arról tanácskozott, hogy a konföderáció milyen álláspontot képviseljen a kormány és az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság másnap, február 7.-én sorra kerülő következő tárgyalási fordulóján. Az ÜT a SZEF IV. Kongresszusának előkészítésével összefüggő teendőkről is tárgyalt.

I. 29.

A SZEF Ügyvivő Testülete az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a kormány képviselői közötti tárgyalások állásáról, és a február 21-re kilátásba helyezett országos figyelmeztető sztrájk meghirdetésével kapcsolatos SZEF-álláspont kialakításáról, valamint a SZEF IV. Kongresszusának előkészítésével kapcsolatos teendőkről tárgyalt.

Szabó Endre arról tájékoztatta a testületet, hogy az OÉT-ben január 30-án létrejöhet a versenyszférának ajánlott kompromisszumos megállapodás: mind a három fél hozzájárul az 5,5-8 százalékos bérajánlás jóváhagyásához. A Liga viszont nem hajlandó addig aláírni az egyezséget, amíg a közszférában meg nem születik a megállapodás. Ha a SZEF és az ÉSZT sem írja alá, akkor nem jöhet létre az egyezség az OÉT-ben. Az ÜT azzal értett egyet, hogy a SZEF írja alá a megállapodást, mert a kézjegy megtagadása akadályozná a közszolgálati béregyezség létrejöttét.

Mivel a kormányoldal eddig nem terjesztett elő a sztrájkbizottság számára elfogadható ajánlatot a 2007-es közszolgálati keresetek ügyében, az ÜT arra számít, hogy a sztrájkot február 1-én meg kell hirdetni. Ezért a testület szükségesnek tartja a sztrájkot meghirdető sajtótájékoztató összehívását. A továbbiakban a sztrájk megszervezésével, egyebek között a február 15.-én Budapesten tartandó, s a sztrájkra ráhangoló Országos Közszolgálati Fórummal kapcsolatos tennivalókról tárgyalt a testület.

I. 9.

A SZEF Ügyvivő Testületének ülésén Szabó Endre az OKÉT január 8-i ülésén történtekről adott tájékoztatást. A testület döntött a SZEF IV. Kongresszusa előkészítésének megkezdéséről, a SZEF csatlakozásáról a Szenior Egyesülethez, s kijelölte a Regionális Munkaügyi Tanácsokba delegált SZEF-képviselőket.

Az OKÉT ülésén a közszféra foglalkoztatási jogviszonyainak a közszolgálati reformmal összefüggő módosítása, és a közszolgálati szerződéses foglalkoztatás bevezetése volt napirenden. A SZEF elnöke a munkavállalói oldal képviseletében elutasította a módosítás kormányzati elképzeléseit, mert azok fő iránya a jelentős pénzkivonás, a közszolgálati jogviszony felpuhítása, az életpálya-rendszer lerombolása. A szakszervezeti oldal nemet mondott arra, hogy kevesebb létszámmal, kisebb bérért több munkát végezzenek a közszféra dolgozói. A közszférában alkalmazottak szerződéses foglalkoztatását (az ügykezelői és adminisztratív feladatokat ellátók köztisztviselői, közalkalmazotti státuszának megszüntetését és a Munka Törvénykönyve hatálya alá sorolását) is elfogadhatatlannak minősítette Szabó Endre, mert a kiszervezésnek sem szakmai, sem foglalkoztatáspolitikai szempontból nincs kellő indoka.