XII. 14.

A SZEF Ügyvivő Testülete az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság december 20.-ra tervezett ülésén képviselendő SZEF-álláspont kialakításáról és más aktuális kérdésekről tárgyalt.

Napirend előtt Szabó Endre elnök bejelentette, hogy Cser Ágnest, az EDDSZ elnökét, a SZEF alelnökét Brüsszelben egyhangúlag megválasztották az Európai Szakszervezeti Szövetség globalizációval összefüggő egészségügyi és munkaegészségügyi stratégiát kidolgozó bizottságának elnökévé. Szabó Endre a SZEF nevében gratulált a távol lévő Cser Ágnesnek, akinek sikert kívánt a feladat ellátásához.

Napirend szerint

A Sztrájkbizottság és a kormány képviselőinek első tárgyalásáról készült — a SZEF Honlapján olvasható — emlékeztetőt kiegészítve Szabó Endre bejelentette: megállapodás született a tárgyaló felek között több bizottság létrehozásáról.

• A közszolgálati szakszervezetek és a kormány között kötendő középtávú megállapodást előkészítő bizottság munkavállalói oldalát a sztrájkbizottságban résztvevő 4 konföderáció 1-1 képviselője alkotja. Az ÜT egyetértett azzal, hogy a SZEF megbízottja Varga László alelnök legyen a testületben.
• A sztrájkbizottság és a kormány megkezdett tárgyalásainak sikertelensége esetén a közszolgálati szakszervezetek 2007. február 21.-re országos sztrájkot szerveznek. Ennek előkészítésére operatív bizottságot alakít a négy konföderáció. Az ÜT elfogadta, hogy a SZEF Fehér József alelnököt javasolja az operatív bizottság elnökének.
• A közigazgatásból elbocsátottak gondjainak enyhítését célzó — a szakszervezetek és a kormány között kötendő — megállapodás előkészítését végző bizottság tagjaként a SZEF Fehér Józsefet javasolja. (Az ÜT a javaslattal egyetértett.) A másik munkavállalói helyet a SZEF az ÉSZT-nek ajánlja fel, tekintettel arra, hogy az ÉSZT-nek is van közigazgatásban működő szervezete (a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete).

XII. 5.

A SZEF Ügyvivő Testülete konzultációt folytatott az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a kormány képviselőinek másnapi tárgyalásán képviselendő álláspontról. A véleménycserét indító bevezetőjében Szabó Endre elnök utalt arra, hogy a 2007-es bérbefagyasztás kormányzati szándéka, a feladatokat figyelmen kívül hagyó létszámcsökkentés, a közszolgálati jogviszonyok megnyirbálása és a közszféra huzamos ideje tartó morális lejáratása példa nélküli súlyos csapások a magyar közszolgálatra. Ezek a lépések külön-külön is nagy kihívást jelentenének a közszolgálatban dolgozók számára, együtt azonban elérték az elviselhetetlenség szintjét. Ráadásul a 2006-os választások után újjáalakult kormány az érdekegyeztetést is háttérbe szorította, legfeljebb csak tájékozatott elhatározott kormányzati lépésekről, a szakszervezeti oldal véleményét, javaslatait rendre figyelmen kívül hagyta. Ez a helyzet vezetett az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság 2006. november 16-i megalakulásához.

I

nformális csatornákon a kormány illetékesei jelezték, hogy a kormányzati oldal kész bizonyos gesztusokra. Ezek:

• a 13. havi béreket 2007. január 16-án kifizetik az érintetteknek,
• a soros előléptetési szabályok hatályba maradnak,
• a 2006. április 1.-től végrehajtott béremelés áthúzódó hatása 1,7 százalék lesz 2007-ben, s ezt a központi költségvetés változatlanul állja,
• a Rendőrségnél 2007-ben kb. 6 százalékos béremelés lesz,
• a 2007-es meghatározott normán felüli létszámcsökkentésekből eredő megtakarításokat béremelésre használhatják fel a közszolgálati munkahelyek,
• az ápolási díjból bér is emelhető a kórházakban.

Ezekkel a gesztusokkal kapcsolatban az a vélemény alakult ki az ÜT ülésén, hogy minden 2007-es bérügyről csak a sztrájkbizottság tárgyaljon. Az ÜT visszautasította azt a szándékot, hogy sokkal kevesebb ember sokkal kevesebb pénzért sokkal többet dolgozzon a közszférában.

XI. 15.

A SZEF Ügyvivő Testülete az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közalkalmazottak országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT) másnapi ülésére kerülő témákról - a közszolgálati jogviszonyokat érintő változások kormányzati elképzeléseiről, a közalkalmazotti illetményrendszer reformjáról készült kormányzati előterjesztésről, a közalkalmazotti törvényt módosító normaszövegről - és arról a válaszról tárgyalt, amelyet a miniszterelnök nevében Kiss Péter írt az OKÉT munkavállalói oldalának. (Az OKÉT munkavállalói oldala azt kérte Gyurcsány Ferenctől, hogy a kormány változtassa meg a döntését, amely szerint a közszolgálatban dolgozók 2007-ben nem kapnának béremelést.)

Az Ügyvivő Testület egybehangzó állásfoglalása: Kiss Péter válasza nem kielégítő, mert semmit nem fogad el az OKÉT munkavállalói oldal igényeiből, a kormány túlzottan nagy érvágást mér a közszférára. A SZEF nem fogadhatja el, hogy a közszolgálatban dolgozók viseljék az államháztartási hiány csökkentésének minden más jövedelem-tulajdonosnál nagyobb terhét. Ezért az ÜT a közszolgálati sztrájkbizottság megalakítását javasolja az OKÉT munkavállalói oldalának.

A közszolgálati jogviszonyokat érintő változtatások kormányzati elképzeléseiről tárgyalva az ÜT azt a határozott álláspontot fogalmazta meg, hogy az életpálya-rendszerek szétzilálása a SZEF számára elfogadhatatlan. A módosítások egy része nyilvánvaló pénzkivonás a közszférából, a megszorító intézkedésekre a közszféra szakszervezetei nem mondhatnak igent. A SZEF általános kifogásai egyaránt érvényesek a Kjt.-re, a Ktv.-re és a szolgálati viszonyt szabályozó törvényekre. Az ÜT arra hívja fel a módosítások előterjesztőit, hogy a közszféra szigorúbb feltételeit az itt dolgo9zók számára ellensúlyozó szabályok, kiegészítő juttatások megszüntetése veszélyeket rejt, s az sem képzelhető el, hogy a közszféra a versenyszféra szabályai szerint is működtethető.

XI. 7.

A SZEF Ügyvivő Testülete a következő napok, hetek bértárgyalásain képviselendő szakszervezeti álláspont kialakításáról és más aktuális érdekképviseleti kérdésekről tárgyalt.

Napirend előtt Szabó Endre elnök beszámolt az Országos Érdekegyeztető Tanács előző napi (november 6-i) üléséről, amelyen egyebek között négy egészségügyi törvény-tervezetről tárgyaltak.

• A munkavállalói oldal úgy foglalt állást, hogy az egészségügyi ellenőrző felügyelet létrehozását a szakszervezetek akkor támogatják, ha abban helyet kapnak a járulékfizetők képviselői is. A tárca államtitkára ígéretet tett az igény teljesítésére.


• Az egészségügyi kamarák kötelező tagságának megszüntetése ügyében az oldalak nem foglaltak állást. A munkavállalói oldal azt kérte, hogy a kamarák funkciójának leírásából kerüljön ki a tagjainak érdekvédelme. Helyette szakmai érdekvédelem megjelölés szerepeljen.


• A recept nélkül vásárolható egyes gyógyszerek patikán kívüli árusítását egyik oldal sem kifogásolta.


• Az egészségügyi reformról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban a munkavállalói oldal kifogásolta, hogy nem érzékelhető a javaslat komplexitása, a megszorítások és rendteremtés szándéka nem nevezhető reformnak. A szakszervezeti képviselők azt is szóvá tették, hogy az egészségpolitika mértéken felül a pénzügypolitika befolyása alá került.


• A vizitdíj és a kórházi ápolási díj bevezetését a munkavállalói oldal elutasította, mert az megosztó hatású lenne a társadalom szegényei és tehetősei között, nem szüntetné meg a hálapénzt, óriási adminisztrációt igényelne, s nem tisztázott, hogy mire fordítják az intézmények.


• Az ellátási csomagok ügyében a munkavállalói oldal nem dolgozott ki álláspontot, de igényelte, hogy az alapcsomag tartalmát részletesen írja le az előterjesztő tárca.


• A munkavállalói oldal kifogásolta, hogy az érdekegyeztetés fórumai nem megfelelően működnek az egészségügyben. Az államtitkár ígéretet tett a működés javítására.

Ezután a jövő évi bérek tárgyalásán képviselendő szakszervezeti álláspont kialakításáról folyó véleménycsere alapján az ÜT azt a határozott álláspontot alakította ki, hogy nem lehet szó nélkül hagyni azt a brutalitást, amelyet a kormány kíván elkövetni a közszférával szemben. Ezért kezdeményezi, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalán helyet foglaló szakszervezeti konföderációk levélben jelezzék Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek: elfogadhatatlan, hogy a közszolgálatban alkalmazottak az átlagosan 4-4,5 százalékos munkavállalói keresetcsökkenéssel szemben mintegy 10 százalékos bérveszteséget szenvedjenek el 2007-ben. Ha november 14-ig nem érkezik változtatást ígérő válasz a kormánytól, a levelet aláíró közszolgálati szakszervezetek készek a törvényes lehetőségek maximumáig elmenni jogos igényeik megjelenítése és érvényesítése érdekében. A SZEF hasonló tartalmú levelet javasol küldeni az OKÉT munkavállalói oldala nevében valamennyi országgyűlési képviselőnek, kérve őket, hogy szavazásukkor méltányolják a közszolgálatok súlyos helyzetét.

X. 25.

A SZEF Ügyvivő Testületének ülésén részt vett Kiss Péter. A munkaügyi minisztert a közszférában dolgozók nyomasztó gondjairól tájékoztató Szabó Endre felvetette, hogy az érdekegyeztetés fórumrendszere ugyan megvan, de működése a közszolgálatban esetleges, nem éremi. Az ágazati érdekegyeztetés a legtöbb tárcánál csak vegetál, vagy nem is létezik. A kormány fontos törekvéseiről leginkább csak a médiából értesülnek a szociális partnerek. A SZEF elnöke a közszolgálati érdekegyeztetés teljes fórumrendszerének közös áttekintését kérte a minisztertől.

Az OKÉT X. 26-ra tervezett ülése elé terjesztett két kormányanyag (költségvetés, bér- és foglalkoztatás, létszámügyek) érdemi tárgyalásra így nem alkalmas. A SZEF szerint csomagban lett volna reális tárgyalni ezekről és más létviszonyokat, egzisztenciális körülményeket érintő kérdésekről. A kormány 2007-re tett érajánlása (semmi béremelés) túlmegy azon a határon, amit egy felelős kormánytól még el lehet fogadni. Méltánytalan, igazságtalan és drasztikus a kormány szándéka.

Az államreformmal kapcsolatban elhangzottakra válaszoló Kiss Péter egyetértett azzal, hogy komoly ügyeket csak társadalmi konszenzussal, de mindenképpen társadalmi részvétellel lehet megoldani. A durva létszámcsökkentési ügyek felvetését is megértette. Mint mondta, a saját tárcájához tartozó területeken nem engedi a fűnyíró elvű létszámcsökkentéseket, az elbocsátások csak feladatarányosan történhetnek. A 2007-ekben viszont nem látott költségvetési lehetőséget a kormány álláspontjának megváltoztatására. Végül azt kérte, hogy a szakszervezeti oldal tegyen javaslatot az ágazati érdekegyeztető fórumokkal kapcsolatos gondok rendezésére.

X. 24.

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) október 26-i ülésén napirendre kerülő kérdésekkel (a 2007. évi költségvetési terv közszolgálati vonatkozásaival és a közszféra 2007-es bérviszonyaival) kapcsolatos SZEF-álláspont kialakításáról tárgyalt a konföderáció Ügyvivő Testülete. A vitában az a közös álláspont alakult ki, hogy bár tárgyalásra alkalmatlan a kormányjavaslat - amely a 2006. tavaszi béremelés áthúzódó hatásán és a szolgálati évek szerinti fizetési kategóriáknak megfelelő soros emelésen kívül nulla béremelést ajánl - tárgyaló-asztalhoz kell ülni, és új javaslatot kell kérni a kormánytól. Ezt az igényt jogossá teszi az a körülmény, hogy az adómentesen adható béren kívüli juttatások köre is jelentősen szűkül, s várhatóan a közszolgálati jogviszonyok (Ktv., Kjt., szolgálati jogviszony) módosítása egyéb anyagi és egzisztenciális hátrányokkal járhat a közszolgálatok munkavállalói számára. Ezért reális szakszervezeti igény, hogy a kormány együtt terjessze elő az érdekegyeztető fórumon a bérajánlatot és a közszolgálati törvények módosítására vonatkozó javaslatot.

Az ÜT tagjai a kormányzati bérjavaslatban nem találtak elfogadható érveket arra, hogy ha a versenyszférában dolgozóknak a várható inflációval (6,5 százalék) azonos bruttó béremelést ajánl a kormányoldal, akkor a közszférát miért sújtja nulla százalékkal, ami gyakorlatilag 10 százalékos kereset-veszteséget jelent a közszolgálati alkalmazottaknak. A tárgyalásokon a SZEF ezért azt az igényt terjeszti elő, hogy a közszféra 2007. évi bruttó keresetemelése legyen azonos a versenyszféráéval, vagy az inflációval megegyező. Mínusz 4 százalékos reál-keresetcsökkenésnél nagyobb veszteség ugyanis beláthatatlan következményekkel járna a közszférában.

A SZEF képviselői a tárgyalásokon azt is szóvá teszik, hogy az utóbbi hónapokban gyakorlatilag megszűnt, nem működik az érdekegyeztetés. A szakszervezetek ezt a helyzetet nem fogadhatják el. Ahhoz is ragaszkodik a SZEF, hogy a közszolgálat bérügyeit ne ágazatonként, hanem együtt kezelje és tárgyalja a kormány az érdekegyeztető fórumokon.

X. 18.

A SZEF Ügyvivő Testülete konzultációt folytatott az Új Magyarország fejlesztési terv egyre konkrétabbá váló részprogramjairól elkészült új kormányzati előterjesztésről.

X. 2.

A SZEF Ügyvivő Testülete a kormány megszorító intézkedéseivel kapcsolatosan szóba került szakszervezeti lépések lehetőségéről tárgyalt. A SZEF több tagszervezete kezdeményezte még szeptemberben, hogy a konföderáció valamilyen zárt helyen tartandó demonstráción fejezze ki tiltakozását a kormány megszorító csomagja ellen, amely más társadalmi rétegeknél erőteljesebb hátrányokat jelent a közszférában dolgozók számára. A javaslat tárgyalása során felvetődött, hogy október közepe táján kerülhetne sor a rendezvényre. Az azóta kialakult zavaros helyzetre és a közeljövőben várható érdekegyeztető tárgyalásokra tekintettel az Ügyvivő Testület több szempontot mérlegelve úgy határozott, hogy későbbre halasztja döntését a demonstráció ügyében.

IX. 19.

A SZEF Ügyvivő Testülete rendkívüli ülésen tárgyalt az ország több városában rendezett tüntetések, valamint a fővárosi rendzavarások, a Magyar Televízió épületébe történt erőszakos behatolás nyomán keletkezett helyzetről. A testület határozott hangon elítélte a szélsőséges cselekményeket, az emberéleteket is súlyosan fenyegető brutális rendbontást, a politikai kérdések utcán történő megoldását. Az ÜT a kialakult konfliktus parlamenti rendezésére szólította fel a politikai erőket, a közhatalmi szerveket, a kormányt pedig arra, hogy mielőbb kezdjen tárgyalásokat a közszféra szakszervezeteivel a közszolgálatok normális működésének feltételeiről, amelyek ma nem kielégítőek. A SZEF vezető testülete egyben köszönetét fejezte ki a rendbontás megfékezésében részt vevő rendőröknek, az összecsapások során megsérülteket ellátó mentősöknek, egészségügyi dolgozóknak, a gyújtogatások miatt keletkezett tüzek oltásában helytálló tűzoltóknak, s elismeréssel méltatta a média, a köztelevízió tájékoztató tevékenységét. A testület nyilatkozatban fogalmazta meg álláspontját. A körülmények váratlan alakulása miatt az ÜT későbbre halasztotta a döntést arról, hogy milyen módon fejezi ki a közszférát erőteljesen érintő megszorító kormány-csomaggal kapcsolatos fenntartásait, egyes kérdésekben tiltakozását.

IX. 12.

A SZEF Ügyvivő Testülete konzultációt folytatott a SZEF álláspontjának kialakításáról azzal kapcsolatban, hogy két szakszervezeti konföderáció (a Liga és a Munkástanácsok) demonstrációt hirdetett meg 2006. október 28-ra, s felajánlotta a többi négy konföderációnak, köztük a SZEF-nek is, hogy csatlakozzék az akcióhoz. A testület - mérlegelve a hat konföderáció 2006. július 8-án Budapesten rendezett demonstrációjának negatív tapasztalatait -, azt az egyöntetű álláspontot alakította ki, hogy nem csatlakozik a Liga és a Munkástanácsok akciójához. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a SZEF vezető tisztségviselőinek a médiában megjelent nyilatkozatain kívül más demonstratív módon is kifejezze a közszférában dolgozók fenntartásait a megszorító kormánycsomag egyes tételeivel kapcsolatban. Ennek formájáról és időpontjáról később hoz döntést a testület.

Az Ügyvivő Testület szolidaritását fejezte ki a Nagycsaládosok Országos Egyesületének a nagycsaládosokat sújtó megszorítások elleni demonstrációjával.

IX. 5.

Több aktuális szakszervezet-politikai érdekvédelmi kérdésről tárgyalt a SZEF Ügyvivő Testülete. A tanácskozás második felében részt vett az ülésen Vlagyimir Szavcsenko, a SZEF orosz partnerszakszervezetének elnöke is. A vendégeket köszöntő Szabó Endre rövid tájékoztatást adott a SZEF munkájának legfontosabb elemeiről. Kiemelte, hogy a közszférát érintő megszorítások miatt kritikus, kemény időszak következik a szakszervezeti munkában.

Vlagyimir Szavcsenko, az Orosz Állami és Közalkalmazottak Szakszervezetének elnöke elmondta: a szakszervezeti mozgalom és a közszolgálat kezelésének hasonló gondjaival küzdenek ők is. Oroszországban is elbocsátásokkal járó államigazgatási reform megy végbe minden szinten. Ezért a szakszervezet tevékenységében megkülönböztetetten fontos kérdésként kezelik a munkahelyek megőrzését, az elbocsátások elleni fellépést, az alacsony bérek emelésének követelését. Hozzánk hasonlóan gondjuk, hogy a média számára a szakszervezetek normális érdekképviseleti tevékenysége, a munkahelyek megőrzéséért, az egzisztenciális biztonságért folytatott küzdelme nem képvisel hírértéket. A média minden válfajában a balhék, pletykák, személyi konfliktusok, ügyek számíthatnak nyilvánosságra. A szakszervezetnek jelenleg 1,3 millió tagja van, 38 minisztérium, és az azokhoz tartozó intézmények dolgozóit tömörítik. A tagdíj fele marad az alapszervezeteknél, 44 százalékát fordítják az autonóm köztársaságok, megyék, járások szakszervezeti apparátusainak, 6 százalékát pedig a moszkvai központ működési kiadásaira.

VIII. 22.

A SZEF Ügyvivő Testülete az egészségügyi reform lehetséges témaköreit felvázoló „Zöld könyv”-vel kapcsolatos SZEF-álláspont kialakításáról, a közszolgálati illetménytáblák megszüntetési szándéka ellen tiltakozó SZEF-ÉSZT nyilatkozat tartalmáról, a közszolgálati törvényeket módosító parlamenti döntés egyes tételeinek alkotmánybírósági megsemmisítését kérő SZEF-beadványról és más érdekképviseleti ügyekről tárgyalt.

VII. 18.

A SZEF Ügyvivő Testülete a július 8.-i budapesti demonstrációról azt az egyértelmű álláspontot alakította ki, hogy a rendezvény sok negatív tapasztalatot hozott. Sajnos igazolódtak előzetes aggályaink: kevés volt a résztvevők száma, s a leghangosabbak nem a munkavállalói érdekek kifejezői, hanem a szélsőséges politikai hangulatkeltők voltak. A történtek alaposabb elemzése szükséges. A SZEF érdeke a lakosság köreiben szövetségeseket keresni annak megértetésével, hogy a közszolgálat lejáratása, szétverése súlyos veszélyekkel fenyeget, bizonytalanná teszi a közszolgálat társadalmi funkcióinak betöltését. A kudarcosság ellenére a SZEF továbbra is erőfeszítéseket tesz a szakszervezeti összefogás, a szolidaritás erősítéséért, a közös érdekeket kifejező együttes fellépés lehetőségeinek kihasználásáért.

Az ÜT tárgyalt a SZEF tulajdonában lévő, de jelenleg nem funkcionáló Unió-ÁSZ Kft. működtetésének lehetőségeiről, s tájékoztatót hallgatott meg az EU munkaidő irányelvei felülvizsgálatának állásáról, valamint a közszolgálat kormányzati reformjával foglalkozó SZEF-konferencia (VII. 20.) előkészületeiről.

VII. 6.

A SZEF Ügyvivő Testülete a hat szakszervezeti konföderáció július 8-ára tervezett budapesti demonstrációjáról és a közszolgálatok modernizálásának terveiről, problémáiról tartandó szakmai-érdekvédelmi konferencia előkészületeiről tárgyalt. A demonstrációval kapcsolatban egyértelmű volt a testület tagjainak az az álláspontja, hogy a SZEF-nek és tagszervezeteinek nyomós oka van a részvételre. Az ÜT egyetértett Szabó Endre elnök demonstráción elhangzó beszédének ismertetett tartalmával

.

Szabó Endre bejelentette: dr. Draskovics Tibor, az Államreform Bizottság alelnöke, és dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke elvállalta, hogy előadást tart a SZEF "A közszolgálat modernizációja a kormányprogram tükrében" címmel 2006. július 20-án Budapesten tartandó szakmai-érdekvédelmi konferenciáján. A tanácskozást a SZEF elnöke nyitja meg, s várhatóan több SZEF-tagszervezet képviselője is felszólal.

VI. 29.

A SZEF Ügyvivő Testületének soron kívüli ülésén dr. Szabó Endre elnök beszámolt az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) legutóbbi üléseiről, s a testület tárgyalt a hat szakszervezeti konföderáció tervezett közös demonstrációjának előkészületeiről, valamint az államszervezeti átalakításokkal összefüggő szakszervezeti aggályokra választ kereső SZEF-konferencia rendezési tervéről.

VI. 20.

A SZEF Ügyvivő Testülete az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) június 21.-re összehívott ülésén képviselendő SZEF-álláspont kialakításáról és több törvény (Ktv., Kjt., Szolg.tv., alkotmány, a helyi önkormányzatokról szóló törvény, az államháztartási törvény adórendszer és a személyi jövedelemadó-törvény) módosítási javaslatának tervezetéről tárgyalt.

VI. 14.

A SZEF Ügyvivő Testülete az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 2006. június 15-re összehívott plenáris ülésén képviselendő SZEF-álláspont kialakításáról tárgyalt. Megerősítette, hogy a SZEF kész érdemi konzultációra és megbeszélésekre a kormány Új Egyensúly programjáról, az államháztartás egyensúlyát javító külön adókról, az államháztartási törvény és egyes, ahhoz kapcsolódó törvények, valamint az idei költségvetés módosításáról is. Az ezekben az ügyekben összehívott OÉT-ülésen folytatandó tárgyalásokhoz azonban nincsenek meg a szükséges törvényi feltételek. A napirendre tervezett — összesen 211 oldal terjedelmű — kormány-előterjesztéseket június 13-án éjjel kapták meg a szakszervezeti konföderációk, köztük a SZEF is. A dokumentumoknak ez a késedelmes megküldése lehetetlenné teszi a szakszervezetek számára a munkavállalói érdekeket megjelenítő tárgyszerű vélemény-nyilvánítást. Ezért az ÜT felhatalmazta dr. Szabó Endre elnököt, hogy az OÉT-ülésen napirend előtti felszólalásban tegye szóvá ezt a sérelmet, s kérje, hogy a kormány vegye figyelembe az érdekegyeztetés törvényes szabályait. Mivel az OÉT-tárgyalások napirendjére javasolt kérdések a közszférát megkülönböztetetten érintik, a SZEF Ügyvivő Testülete megbízta az elnököt, hogy kérje a kormánytól az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) azonnali összehívását.

VI. 9.

A SZEF Ügyvivő Testülete az Országos Érdekegyeztető Tanács június 10-ére összehívott ülésén képviselendő SZEF-álláspont kialakításáról és más aktuális kérdésekről tárgyalt.

A költségvetési hiány mérséklésével összefüggő kormányzati lépések közszférát érintő elemeiről eddig csak nem hivatalos forrásokból és sajtóbeli híresztelésekből értesülhettek a szakszervezetek. Az Ügyvivő Testület ülésén felszólalók ezt nehezményezték, és azt is kifogásolták, hogy a június 10-i OÉT-ülésre a miniszterelnök csak szóbeli tájékoztatást és konzultációt, nem pedig érdemi tárgyalást ígért a szakszervezeteknek. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a kiszivárgott — vagy kiszivárogtatott — megszorító intézkedések zömével a kormány a közszolgálaton veri el azt, amit a gazdasági lobbin nem sikerült behajtani. Ennek jele, hogy a várható lépések a bérből élőket nagyobb arányban sújtják majd, mint a vállalkozói réteget. Egyöntetű álláspont alakult ki az ÜT ülésén annak határozott képviseletében, hogy a közszféra nem állítható bűnbaknak az ország költségvetési gondjaiért. A közszolgálatok befeketítését célzó sajtóhadjárattal nem elsősorban a közszférában dolgozókat, hanem a közszolgáltatások igénybevevőit hozzák nehéz helyzetbe. A SZEF képviselői ezeket a véleményeket, kifogásokat az OÉT ülésén továbbítják a kormány illetékeseinek.

Az ÜT arról is döntött, hogy „A minőségi közszolgálat, mint nemzeti érték a kormányprogram tükrében” címmel még a nyár folyamán konferenciát rendez Budapesten szakszervezeti, önkormányzati vezetők, politológusok — mint felkért hozzászólók — részvételével. A téma előadója az Állami Számvevőszék elnöke és a tudomány egy képviselője lesz. A minőségi közszolgáltatások külföldi megoldásai, problémái kerülnek terítékre egy másik, az ősz folyamán az EU-hoz nemrég csatlakozott, vagy csatlakozás előtt álló 10-12 ország szakszervezeti és más szakembereinek részvételével szintén Budapesten tartandó tanácskozásán. Mindkét konferenciát a SZEF szervezi.

V. 24.

A SZEF Ügyvivő Testülete Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt és a szakszervezeti konföderáció-vezetők május 23-i találkozóján elhangzottakról, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács május 25-i plénumán képviselendő SZEF-álláspont kialakításáról tárgyalt.

A szakszervezeti vezetők és Gyurcsány Ferenc találkozóját az arról beszámoló Szabó Endre úgy minősítette, hogy a kijelölt kormányfő általános jellegű tájékoztatást adott a készülő kormányprogramról, konkrét témák említése nélkül.

Szabó Endre a beszélgetésen szóvá tette: nem szerencsés, hogy most már elég hosszú ideje folyik a közszolgálat rovására egyfajta fenyegető ötletbörze, pánikkeltés. Hétfőn (22-én) például a SZEF-be már érkeztek aggodalmat jelző kérdések arról, hogy mi az igaz a 10 ezer pedagógus elbocsátása ügyében felröppentett hírekből. A miniszterelnök annyit válaszolt erre, hogy ilyen helyzetekben mindig vannak mindenfajta hírek, de ezeket a helyükön kell kezelni.

A SZEF elnöke felvetette: koncepción alapszanak-e a közszféra reformjait érintő folyamatok? Gyurcsány Ferenc azt válaszolta, hogy ha az érintettek megismerik a konkrétumokat, akkor bizonyosan be fogják látni, hogy most koncepcióra épülő elképzelésekről van szó.

A több biztosítós egészségügyi rendszert a SZEF nem támogatja - jelentette ki Szabó Endre -, mert úgy látjuk, hogy nem oldaná meg az ellátás problémáit. Kiegészítő jelleggel ma is működnek önkéntes biztosítók. Ezek a jövőben is funkcionálhatnak. Gyurcsány Ferenc válaszul megerősítette, hogy most nincs napirenden a több biztosítós rendszer bevezetése, de nincs is levéve a napirendről. Mivel igen bonyolult ügyről van szó, alapos vizsgálatokra van szükség a kérdés eldöntéséhez. A beszélgetésen jelen lévő Kuncze Gábor SZDSZ-elnök kijelentette: az SZDSZ tudomásul vette, hogy jelenleg nincs szó a több biztosítós rendszer bevezetéséről, de ők kitartanak mellette, mert meggyőződésük, hogy az egészségügyben addig nem lesz rend, amíg nem teremtjük meg ebben a szférában is a verseny feltételeit.

A közszolgálati létszámcsökkentést nagyon neuralgikus kérdésként vetette fel a SZEF elnöke, mert ez egzisztenciákat érint anélkül, hogy az illetők tehetnének róla. Ezért a szakszervezeti szövetség álláspontja az, hogy a létszámcsökkentésre csak nagyon meggondolt és megalapozott módon kerülhet sor. Ha az elbocsátás semmiképpen nem kikerülhető, akkor garanciákat kér a SZEF arra, hogy az állásukat elvesztők ne a munkanélküliek számát szaporítsák. V. 9. A SZEF Ügyvivő Testülete — az új kormány programjáról a közeljövőben sorra kerülő megbeszélésekre készülve — azokról az ötletszerű elgondolásokról tárgyalt, amelyek a választási eredmények ismertté válása óta a médiában megjelentek, s amelyeket a vállalkozói szféra egy nem jelentéktelen csoportja képvisel. Az ÜT tagjai egybehangzóan úgy minősítették ezeket a nagy média-akcióval terjesztett, s a kormánynak szóló üzeneteket, hogy azok egyoldalú vállalkozói szempontokat képviselnek, és nem veszik figyelembe a lakosság teherbíró képességét, a javasolt megszorító lépések társadalmi-szociális következményeit.

IV. 11.

A SZEF Ügyvivő Testülete informális véleménycserét, kötetlen beszélgetést folytatott Zamárdiban a testület működésének tapasztalatairól, a SZEF III. Kongresszusán elfogadott program megvalósítását szolgáló feladatokról, a SZEF-tagszervezetek szolidáris együttműködésének megítéléséről, a SZEF nyugdíjas és ifjúsági tagozatainak részvételéről a konföderáció munkájában.

III. 21.

A SZEF Ügyvivő Testülete a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet képező Új Magyarország-program partnerségi egyeztetési változatáról és első olvasatban az emberi erőforrások fejlesztésének operatív programjáról, valamint egyéb aktuális kérdésekről tárgyalt.

III. 8.

A SZEF Ügyvivő Testülete Fehér József alelnök előterjesztésében a konföderáció 2006. évi költségvetésének tervezetéről tárgyalt. Vita után a testület úgy döntött, hogy a 2005. évi mérlegbeszámolót szöveges indoklással kiegészítve későbbi időpontban terjeszti elő, a Szövetségi Tanács március 8-i ülésén csak a 2006. évi költségvetési terv tárgyalását javasolja.

II. 21.

A SZEF Ügyvivő Testülete egyebek között a szocialista kormányfő-jelölt szakszervezeteknek tett együttműködési javaslatáról, s arról tárgyalt, milyen elvárásai legyenek a SZEF-nek a választások után megalakuló új kormánnyal szemben.

Az MSZP kormányfő-jelöltjének a magyar szakszervezetekhez eljuttatott együttműködési javaslatáról a testület az alábbi nyilatkozatot fogadta el: A SZEF Ügyvivő Testülete (ÜT) megismerte az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Gyurcsány Ferenc és az érdekelt szakszervezetek között aláírandó együttműködési nyilatkozat tervezetét. A SZEF Alapszabályából következően csak a mindenkori kormánnyal, illetve kormányzati szervekkel köt megállapodásokat, ennek megfelelően a fenti nyilatkozat aláíróihoz nem csatlakozik. Az ÜT ugyanakkor megállapította, hogy a nyilatkozat a munkavállalók alapvető érdekeit kifejező, és a szakszervezetek részéről támogatandó célokat, szándékokat tartalmaz. Olyanokat, amelyek a SZEF és tagszervezetei törekvéseivel is találkoznak. Amennyiben a nyilatkozatban foglaltak kormányzati javaslatokká formálódnak, a SZEF kész lesz ezeket az érdekegyeztetés különböző fórumain érdemben megvitatni és a vitában kialakult állásfoglalásnak megfelelően támogatni, különös figyelemmel a közszolgálat minőségének javítását célzó intézkedésekre. A közszférát, illetve munkavállalóit közvetlenül érintő ügyekben a SZEF a közeljövőben alakítja ki javaslatait, és fogalmazza meg elvárásait az új kormánnyal szemben, és azokat nyilvánosságra hozza.

I. 10.

A SZEF Ügyvivő Testülete a Gazdasági és Szociális Tanács ülésén elhangzottakról, az érdekegyeztetés fórumaival kapcsolatos kérdésekről és egyéb aktuális ügyekről tárgyalt.