XII. 9.

Az Ügyvivő Testület meghallgatta a tárgyalódelegáció tájékoztatását az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács keretében folyó a 2005. évi bértárgyalások állásáról. Nem fogadta el az önkormányzati oldalnak azt az ajánlatát, hogy 2005 január 1-től 6 százalék szeptember 1-től 4 százalék legyen a közalkalmazotti béremelés mértéke. Felhatalmazta a tárgyaló delegációt, hogy ragaszkodjék a 8+4 százalékhoz. A Testület pozitívan fogadta, hogy a kormány kész támogatni azt a szakszervezeti igényt, hogy a kormányzat a köztisztviselőkön kívül terjessze ki az állami garanciát a közalkalmazottak lakásvásárlási bankkölcsönére is.

Tárgyalt a testület a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről készült törvényjavaslatról. A 9 tagúra tervezett Egészségbiztosítási Tanács és a 11 tagúra tervezett Nyugdíjbiztosítási Tanács tagjait az Országgyűlés 6 évre választaná, a kormány javaslata szerint a munkavállalói oldal 3-3 főt delegálhatna a Tanácsokba. Nem lenne delegálható azonban az országos szintű választott tisztségviselő. A SZEF ezt a diszkriminációt nem fogadja el. A SZEF nem tartja kielégítőnek a kormány mindössze véleményező, javaslattevő szerepet szán, s nem kíván ellenőrző funkciót adni a két testületnek.

Szabó Endre, a SZEF elnöke beszámolt az Országos Érdekegyeztető Tanács legutóbbi üléséről. Bejelentette: napirenden volt az euró bevezetésével összefüggő konvergencia-program, amelynek a közszférára vonatkozó részét a SZEF és az ÉSZT nem támogatta, mert abban változatlanul benne van az olcsó állam definiálatlan törekvése.

Az elnök beszámolt a Gazdasági és Szociális Tanács megalakulásáról. Az alakuló ülésen vita bontakozott ki a civil szféra részvételéről, a Tanácsba delegálható civil képviselők számáról. A SZEF képviselője felvetette, hogy foglalkozzon majd a Tanács a Társadalmi Párbeszéd Háza létesítésének gondolatával is. Az ÜT a Tanács alapszabályát kidolgozó bizottságba Fehér József alelnököt delegálta.

Az ÜT meghosszabbította Fehér József mandátumát arra, hogy a SZEF-et képviselje a MAT-ban.

XI. 10.

Napirend előtt az elnök tájékoztatta az Ügyvivő Testületet, hogy levelet írt Lendvai Ildikónak, az MSZP parlamenti frakciója vezetőjének: amelyben szóvá tette, hogy miután a munka világát érintő ügyekben az egyéni képviselői indítványok beterjesztői nem kötelesek egyeztetni a szakszervezetekkel, így többször előfordul, hogy fontos érdekképviseleti jogosítványok sérülnek.

Napirend szerint a testület döntött a Postai és Hírközlési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének a SZEF-hez eljuttatott tagfelvételi kérelméről. Az ÜT javasolja a SZEF Szövetségi Tanácsának, hogy legközelebbi ülésén tűzze napirendre a PHDSZSZ felvételét a SZEF tagjai sorába.

Az ÜT a 2005. évi közszolgálati béremelésekről szóló megállapodás-tervezet új változatáról tárgyalva megerősítette: a SZEF csak akkor tudja elfogadni a kétlépcsős (januártól és szeptembertől érvényes) béremelési módot, ha az első lépcsőben (januárban) megvalósult emelés teljes egészében ellentételezi a várható évi infláció mértékét.

XI. 2.

Az Ügyvivő Testület tájékoztatót hallgatott meg az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) legutóbbi — a 2005. évi közszolgálati béremelésről tárgyaló — ülésének vitájáról, és a bérmegállapodással kapcsolatos megbeszélések további menetéről.

X. 28.

Az Ügyvivő Testület az ÉSZT-tel együtt — a SZEF-ÉSZT Unió nevében — kiadandó nyilatkozatot fogadott el. A két konföderáció ebben megerősítette az egészségügyi és szociális dolgozók követeléseinek támogatására 2004. július 21-én közzétett szolidaritási nyilatkozatát, s kifejezte a magyar egészségügy finanszírozási válságával kapcsolatos aggodalmát. A SZEF-ÉSZT Unió a nyilatkozatban sajnálattal állapította meg, hogy az egészségügyi kormányzat illetékesei noha elismerték a most folyó sztrájksorozat követeléseinek jogosságát, nem kezdődtek meg a sztrájktörvény előírásainak megfelelő tárgyalások az érintett munkavállalókat képviselő EDDSZ sztrájkbizottsággal. Az ÜT tárgyalt az OKÉT október 29-i ülésének napirendjére kerülő két témáról — a közszférából elbocsátandó, három évvel a nyugdíjkor előtt álló köztisztviselők, ügykezelők, közalkalmazottak ügynevezett prémiuméveiről, és a 2005-2006. évi közszolgálati illetményrendszerekre tett kormányzati javaslatról — s kialakította az ülésen képviselendő SZEF-álláspontot.

X. 19.

A közszolgálatban dolgozókat foglalkoztató több fontos kérdésről esett szó az Ügyvivő Testület ülésén, amelyen részt vett Csizmár Gábor nemrég kinevezett foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint Kordás László, a tárca új politikai államtitkára, aki eddig az MSZOSZ alelnöke volt. A megbeszélésen Csizmár Gábor kiemelte: a Gyurcsány-kormány a nyilvánosság előtt is vállalja, hogy megkülönböztetett kapcsolatot kíván tartani a szakszervezetekkel, amelyekkel rendszeres, folyamatos párbeszédre, együttműködésre törekszik. Mi a SZEF viszonya a nagyon nehezen formálódó egységes közszolgálati törvényhez, mennyi a realitása egy ilyen jellegű törvénynek? Vagy maradjon a jelenlegi tagolt közszolgálati rendszer, jobban harmonizálva egymáshoz az egyes ágazatokat? Az Ügyvivő Testület tagjai a közszolgálat számos problémáját, megoldást sürgető ügyét vetették fel a beszélgetésen. Szabó Endre kérte, hogy az érdekegyeztetés kapjon megkülönböztetett figyelmet a kormányzati politikában. Szóvá tette, hogy volt egy időszak, amikor alig-alig működött a közszolgálati érdekegyeztetés. Határozottabb fellépésre van szükség az ágazati érdekegyeztetés megfelelő funkcionálásához is. Fehér József és Varga László alelnökök e témakörben kifogásolták, hogy a költségvetési törvényben az érdekegyeztető fórumok megkerülésével módosítanak közszolgálati jogviszonyt érintő ügyeket. Ez a szakszervezetek számára elfogadhatatlan. Az is szóba került (Fenyves Kornél KKDSZ), hogy az ágazati érdekegyeztetést nehézzé teszi az önkormányzati oldal megosztottsága. Hiába egyezik meg a szakszervezet adott tárcával, az önkormányzatok forráshiányra hivatkozva nem hajtják végre a megállapodást. Többen utaltak a munkahelyi érdekegyeztetés anomáliáira. Egyes közintézményekben az intézményvezető — több baloldali is — nem hajlandó tudomásul venni a szakszervezeti jogosítványokat, negligálja a munkavállalói érdekképviseletet.

Bérkérdésekről szólva minden megszólaló igényelte a bérfelzárkóztatás folytatását, a 13. havi bérek ügyének rendezését, s annak figyelembe vételét, hogy az infláció jelentősen csökkentette a 2002-es 50 százalékos közalkalmazotti béremelés értékét. Általános igény egy több évre szóló, jogszabályi garanciákkal alátámasztott közszolgálati bérmegállapodás, amely felzárkóztató elemeket is tartalmaz. A BRDSZ (Bárdos Judit) mérsékelte felzárkóztatási igényeit: már nem az EU-átlag, hanem a tíz 2004-ben csatlakozott tagország bérszínvonalának öt éven belüli elérését követeli a szakszervezet.

A közszolgálati létszámcsökkentéssel kapcsolatban megfogalmazott szakszervezeti igény: lehetőleg minél kisebb legyen a létszámmozgás, s teremtsen a kormány garanciát arra, hogy az állásukat elvesztők ne kerüljenek az utcára. Többen felvetették: bár a kormány csak a központi közigazgatás köztisztviselőit érintő elbocsátásokról beszél, de már az önkormányzati intézményekben, a közalkalmazotti szférában is megkezdődött a létszámcsökkentés. A közszolgálat érdekképviseletei joggal várnak a mainál nagyobb biztonságot, kiszámíthatóságot adó létszámpolitikát a kormánytól. A készülő egységes közszolgálati törvényt a BRDSZ, MKKSZ, a KSZSZ képviselői szükségtelennek mondták, legfeljebb kerettörvényt látnának célszerűnek. A közalkalmazotti érdekképviseletek támogatásukat ahhoz kötik, ha forrásbővülés jár vele, s ha kiszámíthatóbb pályautat tesz lehetővé és harmonizálja a közszféra különböző kiegészítő juttatásait, a10 szerzett jogok csorbítása nélkül.

Csizmár Gábor a felvetett észrevételekre, javaslatokra válaszolva egyetértett azzal, hogy a közszolgálati érdekegyeztetés intézményeit (OKÉT, KOMT, KÉT, OÖKÉT) mielőbb rendbe kell tenni. A bérfelzárkóztatás középtávú perspektívája ügyében van készség a közös gondolkodásra, természetesen törvényi garanciákkal. Figyelmeztetett azonban azokra a veszélyekre, amelyek fenyegethetnek a bérfelzárkóztatás ütemének több évre előre, a gazdasági teljesítménytől elszakítottan történő meghatározása esetén.

A közszféra foglalkoztatási biztonságának erősítését szorgalmazó szakszervezeti igényekre reagálva a miniszter kijelentette: nem hagyható figyelmen kívül, hogy ebben a kormányzati ciklusban nőtt a közszolgálatban foglalkoztatottak száma. Most ugyan ritkul az állomány, de még mindig magasabb a létszám, mint a kormányváltás pillanatában volt. Szakszervezeti együttműködést kért ahhoz, hogy a közszférában alkalmazottak is felkészültebbek legyenek munkahely-változtatásra.

IX. 25.

Az Ügyvivő Testület rendkívüli ülésén az elnök tájékoztatást adott az Országos Érdekegyeztető Tanács előző napi üléséről, amelynek napirendjén a 2005. évi adószabályok és béremelések terve szerepelt.

Adóügyben: a munkavállalói oldal kérte, hogy az adótábla vagy négykulcsos legyen, vagy a kétkulcsos esetén 1,5 helyett 2,5 millió forintban állapítsák meg a 18 százalékos kulcs felső határát. A javaslatot nem sikerült elfogadtatni. Magállapodás született viszont arról, hogy a pályakezdők 21 helyett 25 éves korukig kaphatnak kedvezményt, a hideg étkeztetési hozzájárulás adómentes összege 3500-ról 4000 forintra emelkedett (a meleg étkeztetés összege ügyében nem jött létre egyezség), s növekedett az iskolakezdési és az üdülési támogatás valamint az ajándékadás adómentes összeghatára is.

Bérügyben: nem közeledtek az álláspontok. A minimálbérre tett 62 ezer forintos szakszervezeti ajánlattal szemben a munkáltatói oldal kitartott az 55400 forint mellett. A kormányoldal 57 ezer forintot tart reálisnak.

IX.21.

Az Ügyvivő Testület előzetes eszmecserét folytatott a 2005. évi adó- és bérügyekről. Az a közös álláspont alakult ki, hogy a SZEF számára elfogadható a versenyszféra és a közszféra azonos szintű béremelése 2005-ben, de a konföderáció ragaszkodik ahhoz, hogy a közszolgálat esetében a 2004. évi emelés hiányzó része is adódjon hozzá a 2005-ös mértékhez. A SZEF elengedhetetlennek tartja, hogy a költségvetési finanszírozás módjáról és mértékéről adjon garanciát a kormány. Amennyiben a közigazgatásban a béremelés fedezete csak létszámcsökkentés árán teremthető elő, a kormány hozzon megfelelő intézkedéseket és garantálja, hogy az elbocsátottak nem lesznek tartósan munkanélküliek, és nem kerülnek azonnal az utcára. A 2005. évi adózási szabályokkal kapcsolatban az ÜT álláspontja szerint évi 2,5 millió forintra kellene emelni a 18 százalékos kulcsa adózó keresetek felső határát, mert a kormány jelenlegi javaslata szerint csak havi bruttó 150 ezer forintig terjedő keresetek számára kedvező a szabályozás, vagyis az átlagkeresetek nagy része is a legmagasabb adósávba kerül. A testületi eszmecsere során az az igény fogalmazódott meg, hogy feltétlenül emelkedjék (esetleg differenciáltan) az étkezési hozzájárulás, az iskolakezdési támogatás, a fogyatékosoknak járó támogatás és az ajándék adómentességi határösszege.

VIII. 31.

Az Ügyvivő Testület konzultatív jellegű megbeszélést folytatott aktuális szakszervezet-politikai kérdésekről. Az elnök arról tájékoztatta a testületet, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölttől a konföderáció vezetők meghívást kaptak egy, a készülő kormányprogram társadalompolitikai jellegének meghatározása érdekében tartandó szakmai konzultációra.

Az elnök bejelentette: Draskovics Tibor beszélgetést kezdeményezett vele a 2005-ös közszolgálati béremelésekről. A pénzügyminiszter megerősítette, támogatja a SZEF igényét arra, hogy a 2004-es — nem teljes körűen megvalósult — béremelést (a 6 százalékot) építsék be a közalkalmazotti bértáblába, s erről a szintről induljon a 2005-re lehetséges további 6 százalékos emelés.

VII. 12.

A SZEF Ügyvivő Testületének konzultációja Kiss Péterrel, amelyen jelen volt Vadász János kormánymegbízott is. A kancelláriaminiszter a konzultáción három téma megbeszélését javasolta:

1. A közigazgatás és a közszolgálat korszerűsítése:
   Tájékoztatta a SZEF vezetőit a közigazgatás korszerűsítése érdekében tett eddigi lépésekről, azok eredményeiről. A miniszter rövid áttekintést adott az eddigi és a várható lépésekről. Kifejtette: a feladatok megoldására átlagosan 10-15 év lenne szükséges, de ennyi idő nem áll rendelkezésre. Megoldandó feladat a közigazgatási szolgáltatás feltételrendszerének javítása is. Ez nem csupán az infrastruktúrát, hanem a humán erőforrások területét is érinti.


2. Egységes közszolgálati szabályozás:
   A közigazgatásban a humán erőforrások korszerűsítését célozza meg a készülő közszolgálati törvény, amelynek lehetséges alternatíváiról július végén a koordinációs bizottságban tárgyalnak. A kitűzött cél az egységesítés, de a szabályozás módjáról még nem született döntés. A kormány többsége most arra hajlik, hogy egységes törvény helyett egységesítő kerettörvény szülessen. Súlyos vitapontokként jelentkezhet a bér, illetve létszám kérdés. Ezeket még alaposan tanulmányozni szükséges. Természetesen nem szeretnék ha az eddig szerzett jogok igazságtalanul sérülnének, és erre nagy hangsúlyt fognak fektetni.


3. Idei és jövő évi bérügyek:
   A miniszter e kérdéskörben kifejtette, hogy a 2004. évre ígért 6%-os emelés ügyében reméli, mielőbb eredményes megegyezés születik. A kormány álláspontja ez ügyben változatlan. Bízik abban, hogy az önkormányzatok szintén megteszik a megfelelő lépéseket, szerepet vállalnak a finanszírozásban, így minden ágazatban elérhetővé válik a megállapodásban vállalt 6%-os emelés. A miniszter a jövő évi költségvetési terv előkészületeiről is beszélt. Kiemelte: a kormány célkitűzése, hogy a közszférában dolgozók reálkeresete 2005-ben is emelkedjen.

VI. 29.

Az Ügyvivő Testület az Ágazati Párbeszéd Bizottságok (ÁPB) intézményrendszerére tett javaslatról tárgyalt. A vitában felvetődött, hogy nincs elegendő információ az eddigi kísérleti szakasz tapasztalatairól, de az is felvetődött, hogy a javaslat a közszférában nehezen alkalmazható. Tisztázni kellene néhány alapkérdést, például, hogy ki a közszférában dolgozók valóságos munkáltatója. Az is elhangzott, hogy bár az ÁPB-k még nem teljes körűen működnek, fenntartási költségeik már most magasak. Többen megfogalmazták azt az aggodalmukat, hogy az ÁPB illetve az Ágazati Párbeszéd Tanács háttérbe szoríthatja az érdekegyeztetés más fórumait.

VI. 8.

Az Ügyvivő Testületet Karácsony Mihály, a Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) elnöke tájékoztatta az Alapítvány tevékenységéről, a szociális üdültetés bővítésére kidolgozott javaslatáról. A vitában megszólalók elégedetlenségüknek adtak hangot az Alapítványba bevitt szakszervezeti ingatlanvagyon (a volt szakszervezeti üdülők) korábbi években bekövetkezett követhetetlen „átváltozása”, felszívódása miatt. Az Alapítvány jelenlegi 8,9 milliárd forintra becsült vagyona kevés eredményt hoz, így évről évre szűkül a kisjövedelműek számára igénybe vehető szociális üdülés. A bértárgyalások folytatásakor képviselendő SZEF-álláspont kialakításáról vita után az a többségi vélemény alakult ki, hogy 2005-re 10 százalék közalkalmazotti bértáblába épített béremelést követeljen a SZEF. Hasonló mértékű emelés a cél a köztisztviselők és a fegyveres szolgálatban dolgozók esetében is az illetményalap növelése útján.

V. 18.

Az Ügyvivő Testület nevében Szabó Endre napirend előtt köszöntötte a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének VII. Kongresszusán (V. 15.) az MKKSZ elnökévé választott Árva Jánost, (aki eddig is tagja volt az ÜT-nek), és a főtitkári poszton nagy szavazattöbbséggel újraválasztott Fehér Józsefet. Az MKKSZ elnöki tisztét eddig magas színvonalon betöltő Kiss Sándornak „A köz szolgálatáért” emlékplakett SZEF-kitüntetést adta át Szabó Endre. A SZEF és tagszervezetei szolidaritást vállalnak az Országos Mentőszolgálat Szakszervezetével abban a konfliktusban, amely az érdekképviselet és az OMSZ vezetése között keletkezett, s minden jogi segítséget megad a SZEF tagszervezeteként működő szakszervezetnek a konfliktus rendezéséhez. Cser Ágnes javaslatára az ÜT megütközését fejezte ki amiatt, hogy az egészségügyi szakdolgozók kamarájának létesítéséről szóló (a kötelező kamarai tagságot kimondó) törvénytervezet ágazati érdekegyeztetés nélkül került az Országgyűlés elé.

IV. 20.

Az Ügyvivő Testület ismét tárgyalt — ezúttal az Országos Érdekegyeztető Tanács napirendjére szánt írásos előterjesztés alapján — a közalkalmazotti tanácsok választásával összefüggő kérdésekről. A vita során további tisztázást kívánó kérdések vetődtek fel a reprezentativitást meghatározó más lehetséges megoldásokról, így egységes álláspontot nem alakított ki a testület. A készülő egységes közszolgálati törvény általános részének 200 oldalas tervezetéről vélemény kialakítását kéri a SZEF-től a munkával megbízott Vadász János. Az Ügyvivő Testület előzetes véleménycserét folytatott a terjedelmes anyagról, a végleges álláspontot a tagszervezetektől beérkező írásos megjegyzések alapján alakítja majd ki a testület.

III. 16.

Az elnök időszerű kérdésekről tájékoztatta a SZEF Ügyvivő Testületét.

Az ÜT egy korábbi ülésén elhangzott javaslat alapján Szabó Endre meghívta Kiss Péter kancelláriaminisztert a SZEF-be egy, a közszolgálat helyzetéről, a közigazgatás és a közszolgálat korszerűsítéséről, az egységes közszolgálati szabályozásról, valamint a 2004. és 2005. évi bérügyekről folytatandó megbeszélésre. A kancelláriaminiszter a meghívást elfogadta.

Március 19-én aktuális érdekképviseleti ügyekről Budapesten tárgyal John Monks, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) főtitkára, aki találkozik a kancelláriaminiszterrel és a szakszervezeti konföderációk vezetőivel is.

„A mi Európánk — Európa mi vagyunk” címmel az ESZSZ felhívásához csatlakozva 2004. április 2-án akciónapot tart az Országházban a hat magyar szakszervezeti konföderáció. A SZEF nevében Szabó Endre szólal fel.

II. 24.

A SZEF Ügyvivő Testülete — kötetlen beszélgetés formájában — folytatta a január 13-án elkezdett vitát a készülő egységes közszolgálati törvény tervezetéről. A testület úgy foglalt állást, hogy az egységes közszolgálati törvény megvalósításának programjáról rendelkező (2003. XII. 10-i) kormányhatározatban előírt logikus sorrend felborult, nem teljesültek a kormány által meghatározott fontos feladatok. Mindezekre tekintettel az ÜT nemcsak aggályosnak, hanem teljesíthetetlennek tartja, hogy a kormányhatározatban megadott határidőre elkészüljön egy olyan szabályozási javaslat, amely a hatásvizsgálatok, a politikai és társadalmi egyeztetések tapasztalataira alapoz.

Az ülésen Szabó Endre beszámolt a közszolgálati sztrájkbizottság és a kormány képviselői közötti megállapodás-tervezetről a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásáról. A kormány új szövegjavaslata megütközést keltett, mert a SZEF-tagszervezetek módosító javaslatainak jelentős része nem került bele. A pénzügyi államtitkár telefonon történt egyeztetés után készségét fejezte ki, hogy az újabb javaslatokat megvizsgálja, és az elfogadott változtatásokat megküldi a sztrájkbizottság legközelebbi ülésére.

Az ÜT megvitatta az Ágazati Párbeszéd Bizottságok megalakításának dokumentumát, és megbízta az előkészítő munkában részt vett Árok Antalt, a PSZ alelnökét, hogy a SZEF nevében írja alá az okmányt. A testület egyben fontosnak tartja, hogy a kormány tekintse át azokat a lehetőségeket, amelyek révén a közszféra egészére is kiterjeszthető lenne az ágazati párbeszéd bizottságok rendszere.

II. 17.

Az Ügyvivő Testület a Szövetségi Tanács ülésére előterjesztendő témák kapcsán ismét tárgyalt a sztrájkbizottság és a kormány képviselőinek bérmegállapodás-tervezetéről. Vita bontakozott ki arról, hogy a Draskovics-csomag ismeretében van-e megfelelő garancia a 6 százalékos béremelés teljesülésére 2004-ben. A testület úgy döntött, hogy hívjuk meg a SZEF-be Draskovics Tibort annak kifejtésére, mit várhat a közszféra 2004-ben, a sztrájkbizottsági megállapodás aláírása ügyében pedig a SZEF Szövetségi Tanácsának állásfoglalása legyen az irányadó.

II. 3.

Az Ügyvivő Testület ülésén a készülő egységes közszolgálati törvény eddig megismert tervezetváltozatáról tárgyalva az a többségi álláspont kapott hangot, hogy az anyag alkalmatlan az érdemi tárgyalásra (BRDSZ, MKKSZ, KSZSZ). A törvény normaszövegének tartalmi kidolgozását segítő bizottságokba delegálandó szakszervezeti képviselők kijelölése kapcsán a vitában részt vevők tisztázandónak tartották, hogy milyen kompetenciájuk lesz a bizottsági tagoknak.

Az ÜT eszmecserét folytatott a közszolgálati sztrájkbizottság és a kormány képviselői közötti — a 2004. évi béremelések ügyében kötendő — megállapodásról. Többen kétségüket fejezték ki, hogy célszerű-e aláírni a megállapodást, mivel sem az önkormányzatok a költségvetéstől, sem az egészségügyi intézmények az OEP-től nem kapják meg a 6 százalékos béremeléshez szükséges forrásokat. Más ÜT-tagok úgy vélekedtek, hogy valóban vannak kritikus elemei az egyezségnek, de a költségvetés ismert helyzete és a 2005-ös béremelési céljaink miatt érdemes kompromisszumot vállalni, és a jövő érdekében aláírni a megállapodást. Végül ezt az álláspontot elfogadva a testület úgy döntött, hogy — az 1996-ban a Horn-kormánnyal kötött közalkalmazotti megállapodás mintájára — a SZEF elnöke azon tagszervezetek nevében írja alá a megállapodást, amelyek erre felhatalmazzák.

I. 13.

A SZEF Ügyvivő Testülete a készülő közszolgálati törvény tervezetével kapcsolatos kérdésekről tárgyalt. Szabó Endre javaslatára a testület elfogadta, hogy a törvény előkészítésén dolgozó három főbizottságban a SZEF egy-egy alelnöke vegyen részt. Fehér József a foglalkoztatással, Varga László a bérrendszerrel, Cser Ágnes a normaszöveggel foglalkozó bizottságban képviseli a SZEF-et. A törvénytervezet eddig ismertté vált általános részeiről folytatott vitában az ÜT több tagja ellentmondásosnak, kidolgozatlannak minősítette a tervezetet, amelyben nincs definiálva a közszolgálat fogalma. A testület elfogadta Szabó Endrének azt az álláspontját, hogy a SZEF-nek a felelős és megalapozott vélemény kialakításához további érdemi vitát kell folytatnia a témáról.

A kormány és a közszolgálati sztrájkbizottság folyamatban lévő tárgyalásaival kapcsolatban dr. Cser Ágnes javasolta: jogászok vizsgálják meg az OÉT-megállapodás részünkről történő felmondásának lehetőségét. Az ÜT a javaslatot elvetette. Elfogadta viszont dr. Bárdos Judit indítványát: a tárgyalásokon a SZEF szorgalmazza, hogy a köztisztviselőkhöz hasonlóan a közalkalmazottak is kapjanak állami kezességvállalást lakásvásárlási kölcsönükhöz, s a rendvédelmi dolgozók korlátozott sztrájkjogát pénzzel ellentételezze a kormány.

A testület a SZEF képviseletében dr. Kiss Sándort az EQUAL-Monitoring Bizottságba, Kiss Attilánét a Felnőttképzési Tanácsba delegálta. Az ECOSOC-ba az EDDSZ ajánl SZEF képviselőt.