X. 31.

A SZEF Ügyvivő Testületét Szabó Endre elnök tájékoztatta az Országos Érdekegyeztető Tanács október 27-ei — kompromisszumos megállapodással zárult — üléséről, valamint az MSZP-frakció két munkacsoportjával folytatott megbeszélésről. A testület egyebek között tárgyalt a 2004. évi költségvetéssel összefüggő SZEF-igények érvényesítése érdekében szükséges lépésekről is.

X. 14.

A SZEF Ügyvivő Testületét Szabó Endre tájékoztatta a Medgyessy Péter miniszterelnökkel folytatott megbeszélésről, amelyen jelen voltak a konföderáció alelnökei is. A miniszterelnök kifejtette: a romló gazdasági helyzet a működő tőke beáramlásának erőteljesebb ösztönzésével javítható. Ehhez 2004-ben a takarékossági szempontok következetesebb érvényesítése, a központi igazgatásban 10 százalékos létszámcsökkentés szükséges. Emiatt nincs mozgástér a közszféra igényeinek kielégítésére. Ajánlásként a pénzügyi kormányzat azt javasolja, hogy az önkormányzatok és más intézményfenntartók 6 százalékos létszámcsökkentést hajtsanak végre. Medgyessy Péter ugyanakkor javasolta, hogy a kormány részéről Csizmár Gábor vezetésével kezdődjék meg egy hároméves megállapodás tervezetének kidolgozása, és készüljön egy „szépségtapasz”-csomag, amelybe kisebb kedvezmények kerülnének.

Szabó Endre elfogadhatatlannak minősítette a kormány ajánlatát, elutasította a létszámcsökkentésnek ezt a módját. Bejelentette: a SZEF ragaszkodik a közszolgálati reálbérek emeléséhez.

Az Ügyvivő Testület konzultációt folytatott a 2003. évi állami költségvetés és az adójogszabályok közszférában tapasztalt következményeiről, a SZEF ezzel kapcsolatos teendőiről. A testület alapvető követelményként határozta meg:

• törvény (kjt.) szabályozza, hogy a bértábla A/1 tétele egyenlő a mindenkori minimálbérrel, s iktassák törvénybe a diplomás minimálbér fogalmát is, s ezt már 2004-ben alkalmazzák;
• a köztisztviselői illetményalap is — táblában rögzítve — emelkedjék 6 százalékkal 2004-ben;
• a három éve változatlan közalkalmazotti pótlékokat 20 ezer forintban állapítsák meg;
• a közszférában is legyenek ágazati kollektív szerződések.

IX. 17.

A SZEF Ügyvivő Testülete az egészségügyi dolgozók jogállását szabályozó törvény tervezetéről tárgyalva több sarkalatos kérdésben foglalt állást.

• A közpénzből finanszírozott egészségügyi feladatokat dominens módon közszolgálati jogviszonyban kell ellátni, de a nem állami vagy önkormányzati fenntartású intézményekben is a közszolgálati jogviszonynak megfelelő feltételekkel kell foglalkoztatni az ott dolgozókat.
• A SZEF számára elfogadhatatlan az önként vállat heti túlmunka kivívóan magas (12) óraszáma. A SZEF nemcsak a túlhajszolt egészségügyi dolgozók, hanem az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők védelmében is határozottan elutasítja a magas túlóraszám engedélyezését.
• A SZEF emlékezteti a kormányt, hogy a kórháztörvényt a szakszervezeti kifogások ellenére fogadta el az Országgyűlés. Ezért a SZEF vizsgálni fogja, menyire igazolódnak a kórháztörvény hipotézisei, mennyiben javul a betegellátás az új lehetőségekkel, s nem sérül-e az egészségügyben dolgozók foglalkoztatási és kereseti biztonsága.

A 13. havi juttatások egységesítését előíró törvénytervezetről az Ügyvivő Testület azt az álláspontot alakította ki, hogy cinizmus egységesítésnek nevezni a változtatást, mert az „egységesítés” révén a közszolgálat ilyen juttatásban részesülő munkavállalóinak jelentős része kerül az eddiginél rosszabb helyzetbe. Egyetértünk az egységesítéssel, ha nem a rosszabb helyzetűekhez igazítják a kifizetési szabályokat, hanem fordítva, mert a halasztott kifizetés több százalékot levon a 2004. évi közszolgálati bérnívóból.

IX. 9.

A SZEF Ügyvivő Testülete az adózás mértékéről és rendjéről szóló törvénytervezet fő elemeit tárgyalva állást foglalt: a kilátásba helyezett adócsökkentés sem hoz érzékelhető bérszínvonal-változást, legfeljebb 1-2 százalékos nettó bérnövekedéssel járhat, az áfa-szabályok tervezett változtatása viszont további elvonást jelent. Ezért az adótörvényekről csak a költségvetési elképzelésekkel együtt, az adó-bér-finanszírozás egymással összefüggő rendszerét látva lehet érdemben tárgyalni. A SZEF elsősorban a bérekben kéri megteremteni a kereseti nívó megtartásának vagy emelésének garanciáit. Ezért még tárgyalási alapnak sem fogadja el azt a PM-elképzelést, amely szerint 2004-ben 4 százalék emelés lenne bérben + 1 százalék emelés valósulna meg az szja-kötelezettségek mérséklésével. A SZEF számára elfogadhatatlan a 2002-es közalkalmazotti béremelés további erodálása.

VIII. 12.

A SZEF Ügyvivő Testülete meghallgatta Szabó Endre elnök tájékoztatóját az Országos Érdekegyeztető Tanács augusztus 5-ei üléséről, valamint a Kiss Péter kancelláriaminiszterrel és Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezetővel folytatott megbeszéléseiről.

Kiss Péternél a SZEF elnöke ismét szóvá tette: semmi jele annak, hogy a kormány érdemi módon akarja működtetni a közszolgálat érdekegyeztető fórumait, nincs elmozdulás a megígért középtávú megállapodás, valamint a közalkalmazotti tanácsok sorsa ügyében. A közszféra bérkérdései is tárgyalást kívánnak, mert a reálbérek 2004-es szinten tartása a közszférában dolgozók egy része számára reálbércsökkenést jelent majd. A kancelláriaminiszter elismerte a helyzet ellentmondásosságát, s vállalta, hogy tájékoztatja az ügyről Medgyessy Pétert. (Szabó Endre a Kiss Péternél felvetett ügyeket levélben írta meg a miniszterelnöknek.)

Lendvai Ildikó a szakszervezeti konföderációk vezetőivel folytatott megbeszélésen felajánlotta: EU-csatlakozási ügyekben a frakció szakértői szívesen állnak a szakszervezetek rendelkezésére, más témákban pedig a frakció vár észrevételeket, problémás ügyekben jelzéseket a szakszervezetektől.

A 2004-es bértárgyalásokra felkészülésről tárgyalva az Ügyvivő Testület a SZEF követelései között jelölte meg a reálkeresetek GDP-arányos emelését, beleértve a kereset-kiegészítő elemeket is, valamint annak igénylését, hogy a béremelés az illetménytáblák emelése útján valósuljon meg, s a kormány fordítson több figyelmet az igazságosabb közteherviselésre.

VI. 24.

A SZEF Ügyvivő Testülete az Országos Érdekegyeztető Tanács következő ülése elé kerülő kérdésekkel kapcsolatos SZEF-álláspont kialakításáról tárgyalt. (A jogalkotásról, a jogi segítségnyújtásról szóló törvényjavaslatokkal, a társadalombiztosítási alapok felügyeletével, a felnőttképzéssel és az egy életen át tartó tanulással összefüggő kérdésekről.)

VI. 2.

A SZEF Ügyvivő Testülete úgy döntött, hogy a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény módosításának kormányjavaslatáról csak a készülő kórháztörvény szövegének ismeretében tárgyal. A kórháztörvény tervezetének eddig megismert változatáról a SZEF-ÉSZT Unió álláspontját tartja irányadónak. A testület arról is döntött, hogy könyv-alakban kell közreadni a SZEF III. Kongresszusának teljes anyagát.

V. 6.

A SZEF Ügyvivő Testülete véglegesítette a III. Kongresszus elé terjesztendő beszámoló szóbeli kiegészítését. A testület elhatározta, hogy állásfoglalás kiadását javasolja a kongresszusnak a közszférát foglalkoztató legfontosabb kérdésekről, egyebek között az idei és a jövő évi bérek, az érdekegyeztetés, az egészségügyi reform vitatott ügyeiről.

IV. 17.

A SZEF Ügyvivő Testülete a konföderáció III. Kongresszusa elé terjesztendő programjavaslatról tárgyalt.

IV. 8.

A SZEF Ügyvivő Testülete a szövetség III. Kongresszusának előkészületeiről, a beszámoló tervezetéről tárgyalt és konzultációt folytatott az egészségügy átalakítását célzó két kormányanyagról: a kórháztörvény tervezetéről és az egészségügyi dolgozók jogállásának új koncepciójáról.

II. 18.

A SZEF Ügyvivő Testülete állásfoglalásban fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy a parlamenti benyújtás előtt álló “Az egészségügyi szolgáltatásokról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről” szóló törvénytervezet nem került az érdekegyeztető fórumok napirendjére. Ez nem egyeztethető össze azzal a megállapodással, amelyet a kormány az érdekképviseletekkel, s külön is a közszféra szakszervezeteivel kötött. A törvényjavaslat az egészségügyi ellátás olyan kérdéskörét kívánja szabályozni, amely messze túlnő az egészségügy szakmai érdekkörén, s érinti mind az egészségügyben dolgozók alapvető egzisztenciális viszonyait, mind pedig a betegek érdekeit. Ezért a SZEF kezdeményezi az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) sürgős összehívását és a törvényjavaslat megtárgyalását még a parlamenti beterjesztést megelőzően. A testület a tagszervezetektől beérkezett véleményeket összegezve tárgyalt a kormánnyal kötendő középtávú megállapodással kapcsolatos SZEF-igényekről is, s úgy döntött, hogy a témát a Szövetségi Tanács február 20-ai ülése elé terjeszti. II. 4. A SZEF Ügyvivő Testülete a SZEF soron következő III. Kongresszusának előkészületeiről, a Szövetségi Tanács február 20-ai ülése elő terjesztendő napirendi témákról, s az EU-csatlakozással kapcsolatos szakszervezeti felvilágosító munka lehetséges formáiról és témaköreiről tárgyalt. A testület megvitatta a kormánnyal kötendő középtávú megállapodással szemben támasztott legfontosabb szakszervezeti igényeket is. Az a közös álláspont alakult ki, hogy a kormány munkaanyagként átadott ajánlata túlzottan általános, ezért lényegesen konkrétabbá és számon kérhetővé kell azt tenni.

I. 21.

A SZEF ügyvivő Testülete előzetes konzultációt folytatott a közszolgálati szakszervezetek és a kormány között kötendő középtávú megállapodás egyes lehetséges témáiról, a SZEF ezzel kapcsolatos igényeiről. (A megállapodást előkészítő szakértői munkaanyagról első olvasatban a következő ÜT-ülés tárgyal majd.)

A testület a SZEF-be felvételét kérő három országos szervezésű szakszervezet — a Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Határőr Szakszervezet és a Határőrségi Dolgozók Szakszervezete — írásos bejelentkezéseit áttekintve úgy döntött, hogy a kérelmeket támogató javaslattal terjeszti a SZEF Szövetségi Tanácsának legközelebbi ülése elé.

Az ÜT arról is döntött, hogy a SZEF III. Kongresszusát 2003. május 16-17-re javasolja összehívni, s a SZEF elnöke meghívja a kongresszusra Medgyessy Péter miniszterelnököt is. A kongresszus helyszíne a Budapesti Flamengo Hotel lesz. Külföldről azoknak a nagy nemzetközi szakszervezeti szövetségeknek a képviselőit hívjuk meg, amelyeknek tagja a SZEF, vagy valamelyik jellegadó tagszervezetünk (ESZSZ, PSI, Eurofedop, FERPA, FES).